A kormányzati portálon nemrégiben megjelent rendelet-tervezet intézkedései több bizonytalansági tényező kiiktatásával egyszerűsítik a transzferárak alkalmazására kötelezett hazai vállalkozások életét - olvastuk a szaksajtóban.
Eszerint a legjelentősebb változás az, hogy a tervezet uniformizálja a transzferárképzés egyik legtöbbet vitatott területét, az összehasonlító adatok felkutatásának lépéseit. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz az ellenőrzési megítélése a korábban készített nyilvántartásoknak, de célravezető azokat az új transzferár szabályozás fényében áttekinteni.
Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügylet szokásos piaci értékét, és – amennyiben nem ezt alkalmazták a tranzakció során –, ez alapján kell módosítani a társasági adóalapot.
A kormany.hu oldalon a napokban megjelent rendelet tervezete e nyilvántartás elkészítésének paramétereit pontosítja, illetve bizonyos szabályok kanonizálásával csökkenti az adózók egyedi mérlegelésének lehetőségeit, mutat rá a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.
Az új rendelet alapjaiban alakítja át az összehasonlító adatkeresés kötelező követelményeit abban az esetben, amikor az összehasonlítás során, a piacon nehezen beszerezhető ügyletszintű adatok helyett cégszintű - praktikusan mérleg illetve eredmény-kimutatás adatokat – használnak a vállalkozások.
Eddig ugyanis – tételes szabályozás hiányában – az adózók dönthették el, hogy milyen automatikus szűrési lépéseket határoznak meg az adatbázis szűkítésére (pl. földrajzi terület szerinti szűrés, vagy a 100 legnagyobb piaci szereplő kiválasztása) attól függően, hogy milyen tranzakció volt a benchmark elemzés fókuszában, avagy mihez kerestek összehasonlításra alkalmas független adatot. Ezzel szemben a PM rendelettervezete kötelező jelleggel előírja az ilyenkor alkalmazandó konkrét lépéseket, és egyben behatárolja az alkalmazható adatbázisok körét is.
A rendelet továbbá elvárja, hogy a szűrési lépések után adódó mintának az adatbázisból automatikusan előálló adat- és információhalmazát az adózóknak egyesével interneten és más forrásból elérhető adatok alapján ellenőrizni és validálni kell. A nem főtevékenység keretében nyújtott vagy igénybe vett háttérszolgáltatások esetében, –amennyiben a kapcsolt felek az árazásra előírt módszert alkalmazzák (költség plusz 3-10%) –, ugyancsak nagy dokumentációs tehertől szabadulnak meg a vállalkozások, mivel ez esetben csak egyszerűsített, összehasonlító elemzés nélküli nyilvántartást kell vezetni, azaz nincs szükség adatbázis használatára, állítja a Mazars.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.