hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop billentyűzet matrica
    Laptop billentyűzet matricaÚj hardver vagy okos megoldás A laptop egyik leggyakrabban használt hardver alkatrésze a billentyűzet, a billentyűk. A laptopszervizbe hozott gépek javításának nagy hányada a billentyűzet cseréjére...
  • Laptop alkatrész
    Laptop alkatrészSzervizben érdemes hardvert vásárolni A laptop alkatrészeket internetes, online boltban is megvásárolhatod, de a szervizszolgáltatást nyújtó laptophardware-nél is kaphatsz kiváló minőségű...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (9) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (1) laptop szerviz (1) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) sms küldés (2) SMS küldés (4) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

A transzferár nyilvántartási kötelezettség

2015.12.07.48 betűzte: tartalommarketing

Összefoglaló: a transzferár nyilvántartási kötelezettség jogi háttere

transzferár nyilvántartás tartalmára vonatkozó előírásokat a 18/2003 és 22/2009 PM rendelet szabályozza. A 2010. adóévet megelőző adóévek kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás tartalmát a 18/2003-as PM rendelet szabályozza, míg az ezt követő időszakot a 22/2009 PM rendelet.

A magyar transzferár szabályok azon információk bemutatását írják elő az adózók számára, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

A 22/2009 évi PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget, melyek az önálló nyilvántartás illetve a közös nyilvántartás. Az adózó a társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja. A következőkben bemutatjuk a két különböző nyilvántartás tartalmi követelményeit.

Önálló nyilvántartás

Az önálló transzferár nyilvántartás tartalma megegyezik a korábbi 18/2003-as PM rendelet tartalmával, mely szerint a nyilvántartás öt fő részre bontható:

A kapcsolt vállalati ügylet részletezése: Az adózó és a kapcsolt vállalatok adatainak (név, cím, adószám), a szerződés tárgyának, főbb kikötéseinek bemutatása.

Iparági elemzés: A lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit mint például a piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, a belépési korlátok szükséges ebben a részben bemutatni.

Tevékenység és vállalati elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része bemutatja a vállalat illetve a cégcsoport rövid történetét, illetve a főbb változásokat. A tevékenység elemzés tekintetében a fő értékteremtő tényezőket kell megvizsgálni, a kapcsolt vállalati ügyletbe bevont egyes társaságok szerepét, az általuk végzett tevékenységeket, a felhasznált erőforrásokat továbbá a viselt kockázatokat. Általánosságban elmondható, hogy a tranzakcióban résztvevő felek által kapott ellenszolgáltatás mértékének meg kell felelnie az általuk nyújtott hozzájárulás, illetve közreműködés mértékével.

Gazdasági elemzés: A gazdasági elemzés két fő részre bontható:

  • a legmegfelelőbb transzferár képzési módszer kiválasztása: A szokásos piaci ár meghatározására használatos módszerek körét a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvény(“Tao. törvény”) 18. § (2) bekezdése szabályozza. Fontos, megjegyezni, hogy az egyes módszerek kiválasztását illetve elutasítását a nyilvántartásban indokolni kell.
  • összehasonlító ügyletek, illetve a szokásos piaci ár tartomány meghatározása: A keresési kritériumok révén olyan összehasonlításra alkalmas ügyleteket kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár megállapítását.

Pénzügyi elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része a vizsgált vállalat által alkalmazott árak, vagy elért eredmények kiszámítását, az esetleges kiigazításokat, illetve azok bemutatását tartalmazza.

Közös nyilvántartás

A 22/2009 PM rendelet alapján az adózó jogosult úgynevezett közös nyilvántartás elkészítésére, mely két fő részből áll:

- a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;

- a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

A fődokumentum részei:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása;
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása;
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások;
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk;
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása;
  • költség-hozzájárulási megállapodások;
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A specifikus nyilvántartás elemei megegyeznek az önálló nyilvántartásban foglaltakkal. A specifikus nyilvántartás tartalmazza:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai;
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya;
  • összehasonlító elemzés;
  • összehasonlítható adatok bemutatása;
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége abban rejlik, hogy a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettségeket meg lehet osztani a csoporton belül. A fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a vállalatcsoport minden tagjánál, így a magyar illetőségű tagoknak csak a specifikus nyilvántartási részt kell elkészítenie. Itt szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a közös nyilvántartás megléte nem jelenti azt, hogy a vállalat összes kapcsolt vállalati ügylete dokumentálásra került. Meg kell vizsgálni hogy az adózó kötött- e olyan kapcsolt vállalati ügyletet, melyet a közös nyilvántartás nem fedett le. Ebben az esetben fontos, hogy ezen ügyletek szokásos piaci ár jellege bemutatásra kerüljön a specifikus nyilvántartási részben.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A 22/2009. PM rendelet 2012. január 1-vel megváltozott, és egy új nyilvántartási formát vezetett be az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja e szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

Egyszerűsített nyilvántartás

A magyar szabályozás a külföldi szabályozásokhoz hasonlóan tartalmaz egyfajta “lényegességi” küszöböt, és lehetőséget ad bizonyos kapcsolt vállalati ügyletekre vonatkozóan egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére.

Az egyszerűsített nyilvántartás tartalmi követelményei megegyeznek a 18/2003 és 22/2009 PM rendeletekben. Az egyszerűsített nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a szerződő kapcsolt vállalkozások bemutatását;
  • a szerződés tárgyának, keltének, tartamának és adatainak felsorolását;
  • a szokásos piaci ár vagy tartománya meghatározását; illetve
  • a nyilvántartás elkészítésének dátumát.

Jelentős változást hozott a 22/2009 PM rendelet a “lényegességi” küszöbérték meghatározásában. Míg korábban a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladhatta meg. Illetve az egyszerűsített nyilvántartást az adózó keretszerződések esetében, melyek nem rendelkeztek lejárattal nem alkalmazhatta. A 22/2009 PM rendelet a nettó ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű szerződések alapján lebonyolított ügyletek esetén szintén lehetőséget biztosít egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére. Ugyanakkor a 18/2003-as rendelettel ellentétben a nettó ötvenmillió forintos összeghatárt a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra vetítve kell meghatározni, ezen módosítást 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség tejesítésére is lehet alkalmazni, feltéve, hogy a nyilvántart elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új rendelet hatályba lépésének a napja, azaz 2010. január 1-je.

A 2012. január 1-vel hatályos változások köre érintette az egyszerűsített nyilvántartást is. Az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, akkor az adózó mentesül a nyilvántartási kötelezettség elkészítése alól, ezt szintén visszamenőleges hatállyal lehet alkalmazni a 2011.évi nyilvántartási kötelezettségekre is.

Könnyítések

Ugyan a PM rendelet nyelvezete nem teljesen tiszta, ugyanakkor a gyakorlat megmutatta, hogy a nyilvántartásokat nem kell szerződésenként elkészíteni. Ez nem csupán az összevonás tényét takarja mely szerint az egyes szerződések összevonhatók, amennyiben a teljesítési feltételek azonosak, vagy a szerződések tartalmukban szorosan összefüggnek, hanem azt is hogy a vállalat egyetlen transzferár nyilvántartást is készíthet, mely az összes ügyletet tartalmazza. A transzferár nyilvántartás a gazdasági elemzés résznél válik szét szerződések szerint, de itt is készíthetünk egy gazdasági elemzést azon ügyletekre vonatkozóan melyek szorosan összetartoznak és eleget tesznek a PM rendelet megfogalmazott összevonhatósági követelményeknek.

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet 2012-es változásainak értelmében – visszamenőleges hatállyal már a 2011. évi adókötelezettség esetében is – a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18.  § (8) ];
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére;
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra;
  • ingyenes pénzeszköz-átadás,illetve
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban (az egyszerűsített nyilvántartás alatt már írtunk erről).

A 22/2009 PM rendelet értelmében a transzferár nyilvántartást nem magyar nyelven is el lehet készíteni, mely rendelkezés visszamenőleges hatállyal bír, és már a 2009. évi nyilvántartás elkészítésére is alkalmazható. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az adózó nem mentesül teljesen a fordítási költségektől, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során, megadott határidőn belül kérheti a nyilvántartás, vagy a nyilvántartás bizonyos részeinek magyar fordítását.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a transzferár nyilvántartás című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

transzferar-seo marketing

 transzferár nyilvántartás - seo - csoportos sms küldés - keresőmarketing

Címkék: transzferár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferar-kotelezettseg

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás