hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop szerviz árak
    Laptop szerviz árakMennyibe kerül a laptop javítás? - Árak Azt gondolnánk, hogy különbség van a Budapesti és a vidéki szervizek árai között, ezért előfordulhat, hogy valaki elgondolkozik a laptop transzferén. A...
  • Laptop kijelző csere árak
    Laptop kijelző csere árakMennyibe kerül a laptop kijelző cseréje? A laptop használatát alapvetően befolyásolj a kijelző működése és minősége. A törött, beázott vagy megfojt kijelzőt mindenképpen cserélni kell, ehhez a laptop...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Fagy és akkumulátor: töltés mínusz fokban Az MTI nemrégiben kiadott közleménye szerint Megöli a hideg az akkumulátorokat. A cikk szakmai hitelességét érdemes megkérdőjelezni. Szerzője szerint ezen a télen kiugróan megnőtt az akkumulátorok iránti kereslet a hirtelen jött hideg miatt: az átlagos téli időszakhoz képest állítólag négy és (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (1) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (8) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (3) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) SMS küldés (4) sms küldés (2) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (2) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Szokásos piaci ár - növekvő birságok

2014.08.18.04 betűzte: tartalommarketing

Mind az adózási szakma képviselő, mind az érintettek számára tudott dolog, hogy a szokásos piaci ár megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre.

Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.

Ennek ismeretében azonban nem árt felfigyelni a piaci részvevőknek arra, hogy egyre több a NAV-hoz előzetesen benyújtott kérelem a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásával kapcsolatban.

Három év alatt több mint háromszorosára nőtt azon kérelmek száma, amelyek a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására irányulnak.

Míg hasonló kéréssel 2007-től 2010-ig 24 alkalommal fordultak a NAV-hoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be. 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. Idén az első félévben 11 ilyen típusú kérelmet nyújtottak be.

A DLA Piper adótanácsadó cég szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.

„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint a bírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik" – mondja Király Péter, a DLA Piper transzferárüzletágának vezetője.

„2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet. Ennek összege elérte a 33 milliárd 865 millió forintot, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be: 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a cégek számára, hogy ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó bírságokat, érdemes előzetesen egyeztetniük a hatósággal a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezeléséről" – tette hozzá a szakértő.

Miből áll a szokásos piaci ármegállapítási eljárás?

Az eljárást az adózó kérelmezheti, majd ezt követően az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat, ártartományt és az ezek meghatározásához használható módszert.

A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. A NAV a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani.

Mennyibe kerül ez a cégeknek?

Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint abban az esetben, hogy ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak vagy a költség és jövedelem módszerével megállapítható.

Legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg az árazás. Ha pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, akkor 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a teljes költség.

„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására vonatkozó kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk" – jegyezte meg a Király Péter.

Szólj hozzá!

Címkék: piaci ár transzferár nyilvántartás kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályok

2013.07.01.33 betűzte: tartalommarketing

A törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén találjuk - egy legutóbbi posztunkban arról számoltunk be, hogy vannak könnyítések a transzferár-rendeletben, de ezen nem érvényesek visszamenőleg. Az érdemi változások egy másik értelmezéséről  az Origó című internetes hírportál számol be a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértőinek véleménye alapján. Nézzük, hogyan értelmezik ők a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendeletét.

Módosulnak a transzferár-dokumentációra vonatkozó szabályok

Módosul a transzferár-dokumentációkra vonatkozó szabályozás, a módosítások egy része a szabályozás pontosítását szolgálja, ám vannak érdemi, a vállalkozások adminisztrációs terhein könnyítő változások is - értesült

A módosítás egyik fontos újítása, hogy beiktatja a transzferár-rendeletbe az eddigi, egyébként az OECD transzferár irányelveire épülő gyakorlatot, amely szerint a szokásos piaci ár meghatározására összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó adatbázisok adatai is felhasználhatóak - mutatott rá dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely.

A módosítás valamelyest bővíti a transzferár-dokumentáció készítése alól mentesített tranzakciók körét. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis - többek között - nem kell transzferár-dokumentációt készíteni azokra az ügyletekre vonatkozóan, ahol a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban a teljesítések értéke nem érte el az 50 millió forintot.

Ez annyiban kerül módosításra, hogy az 50 millió forintos értékhatárt ezen túl adóévenként kell vizsgálni. Ennek a több évre kötött megállapodások esetén lesz jelentősége, hiszen nem kell összeszámítani a különböző adóévekben teljesített kifizetéseket.

Az értékhatár vonatkozásában a módosítás már azt is egyértelművé teszi, hogy ha külföldi pénznemben határozták meg a szerződésben az ellenértéket, akkor azt milyen árfolyamon kell forintra átszámítani az értékhatár vizsgálatakor - húzták alá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások

Az érdemi módosítások közül kiemelendő továbbá, hogy változni fognak az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartására vonatkozó szabályok. Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak azok, a rendeletben tételesen felsorolt szolgáltatások minősülnek, amelyet egy vállalatcsoport egyik tagja nem főtevékenysége keretében nyújt a csoport másik vagy, akár valamennyi tagjának. A rendelet meghatározásában ilyen szolgáltatások például egyes IT szolgáltatások, adminisztratív szolgáltatások, számviteli, jogi vagy könyvvizsgálói tevékenységek.

A módosítás ezekkel az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában szélesíti a piacinak minősülő haszonkulcs-tartományt, így az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetén, összhangban az erre vonatkozó EU Joint Transfer Pricing Forum ajánlásával, a 3 százalék és 10 százalék közötti haszonkulcsot (szemben az eddigi 3 százalék és 7 százalék közöttivel) fogja a módosított rendelet piaci mértékűnek elfogadni.

A hatálybalépés

Bár a módosító rendelet 2013. június 21-én lép hatályba, az új rendelkezéseket a vállalkozások, választásuk szerint, már a 2012. adóévre vonatkozó nyilvántartások elkészítésekor is alkalmazhatják, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje 2013. január 1-ét követően van.

Dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely szerint ez azonban már csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó társaságokra vonatkozik a gyakorlatban. A többi vállalkozásnak ugyanis 2012. adóévre vonatkozó dokumentációt már a társaságiadó-bevallás benyújtásáig, tehát legkésőbb május 31-ig el kellett készíteniük.

_________________________

GOOGLE  H I R D E T É S

A Google 2013-ban a címkéző-kategorizáló kulcsszavas keresés helyett a természetes beszédre jellemző kérdések szerinti keresést részesíti előnyben. Ennek megfelelően nem támogatja a kulcsszavas keresőoptimalizálást sem, ezért a honlapok elkészítésében és a külső link építési folyamatban is a keresőkérdések-keresőmondatok kaptak főszerepet. Ennek érvényesítéséhez persze nem elegendő, ha ezentúl minden link-szöveget kérdés formájában adunk meg: ennél ravaszabb, mandinerből célba találó  eljárásokra van szükség. Az ilyen módszereket a SEO-szakma kognitív arvisura linképítés néven emlegeti, úgy tartva, hogy a Google mesterséges intelligenciáját csak az emberi gondolkodás leleményessége múlhatja felül. A kérdésre, hogy korszerű értelemben mi a linképítés? - ez a válasz: honlap Google-helyezésének javítása Arvisura módszerrel.

 

Szólj hozzá!

Címkék: seo transzferár dokumentáció transzferárak törvényi szabályozás NAV transzferár szabályozás

Könnyítések a transzferár-rendeletben - de nem visszamenőleg

2013.06.20.22 betűzte: tartalommarketing

A 2013-as esztendőben lényegében érvényben maradtak a 2012-es transzferár-szabályozás előírásai, de az adóhatóság bizonyos mértékben egyszerűsítette, ha gyökeresen meg nem is változtatta a transzferárazásra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben megjelent rendeletéből azonban - derül ki egy friss helentésből - kimaradt egy lényegi módosítás, amelyet korábban a NAV szorgalmazott. A magyarországi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat most elkészült jelentése rámutat: mivel a rendelet kiadása a 2012-es dokumentációkészítési határidő után történt, az új szabályokat a rendes üzleti év szerint működő vállalkozások 2012-re visszamenőleg már nem alkalmazhatják.

Ennek értelmében 2012-re nézve csak az eltérő üzleti éves vállalkozások alkalmazhatják a transzferár-dokumentációs kötelezettségre vonatkozó új minisztériumi rendelet (20/2013NGM) könnyítéseit.

Ennek az az oka, hogy a jogszabály a dokumentáció elkészítésére vonatkozó, május 31-ei határidőt követően került kiadásra. „A korábbi előrejelzésekhez és az adóhatóság elképzeléseihez képest is visszafogottabban nyúlt a transzferár-dokumentációra vonatkozó szabályokhoz a minisztérium. Az új szabályozás számos könnyítést és egyszerűsítést tartalmaz a korábbiakhoz képest – nyilatkozta Csizmadia Heléna, a MAZARS adóosztályának igazgatója. „Ugyanakkor nem túl szerencsés a rendelet kiadásának időzítése, hiszen így a könnyítéseket csak a hazai vállalkozások egy szűk köre alkalmazhatja a 2012-es üzleti évre.”

Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügyletek szokásos piaci értékét. Csizmadia Heléna elmondta könnyítést jelent a korábbiakhoz képest, hogy az új szabályozás szerint a kis értékű – dokumentációmentes – ügyletek értékhatárának számításakor az ügylet értékét éves viszonylatban kell vizsgálni, azaz ha az adott ügylet szokásos piaci értéke az adott üzleti évben nem éri el az 50 millió Ft-ot, akkor nem kell nyilvántartást készíteni. Korábban a szerződéskötés időpontjától az adóév végéig kellett ezt az értéket vizsgálni, ami éveken átnyúló információgyűjtést igényelt. „A módosítással több kis értékű ügylet kiesik a dokumentációs körből” – magyarázta a szakember. 

A pénteken hatályba lépő új szabályozás megszünteti azt a korlátozást is, hogy költségátterhelés csak abban az esetben mentesült a dokumentációs kötelezettség alól, ha az nem a főtevékenység keretében történt.  A továbbiakban ennek nincs jelentősége, azaz egyik esetben sem kell dokumentálni. A rendeletváltozás azoknál a cégcsoportoknál is feleslegessé teszi a dokumentáció elkészítését, amelyek harmadik féltől származó költségeiket osztják meg – például közösen bérelt iroda esetében. Azt azonban ebben az esetben is alá kell támasztani, hogy az alkalmazott megosztási módszer követi a piaci elveket (pl.: bérleti díj megosztás négyzetméter alapon történt, a fogyasztás tényleges mérőóra alapján, és nem létszám vagy árbevétel-arányosan kerül megosztásra).

Szintén könnyítés és az adózói gyakorlatot segíti, hogy az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetén az elfogadott és alátámasztást nem igénylő felár sáv 3-7 százalékról 3-10 százalékra bővül. Ez egyébként ezzel a módosítással kerül összhangba az EU Joint Transfer Pricing Forum nemzetközi ajánlásával. A nem főtevékenység keretében nyújtott csoporton belüli szolgáltatások esetében, amennyiben a kapcsolt felek az árazásra előírt módszert alkalmazzák (költség plusz 3-10%), a vállalkozások nagy dokumentációs terhektől szabadulhatnak meg, mivel ez esetben csak egyszerűsített, összehasonlító elemzés nélküli nyilvántartást kell vezetni, azaz nincs szükség adatbázis használatra. Az ilyen jellegű szolgáltatások köre is módosult, így például a szállítmányozási, rakománykezelési tevékenység kikerült ebből a körből. Az adóhatóság korábbi szándéka szerint az új rendeletbe belekerült volna egy olyan kötelező módszer is, amely a cégszintű összehasonlító adatok lekeresését – előre meghatározott adatbázisszűrési lépésekkel – egységesítette volna, sőt a kötelező lépések után adódó tartomány alkalmazásakor az interkvartilis kötelező használatát is előírta volna.

Ezt a jogalkotó nem támogatta, így az adózókat továbbra sem köti semmilyen kötelező előírás ebben a tekintetben, azaz – tételes szabályozás hiányában – az adózók dönthetik el, hogy milyen automatikus szűrési lépéseket határoznak meg az adatbázisok szűkítésére (pl. földrajzi terület szerinti beállítás). Ez általában attól függ, hogy milyen tranzakció van a benchmarkelemzés fókuszában, azaz mihez kell összehasonlításra alkalmas, független piaci adatot találni. „Az adóhatóság szűrési metodológiára vonatkozó álláspontja egyértelműen kiderül a jogszabálytervezet eredeti szövegéből. Ezt mindenképpen érdemes szem előtt tartani, ha a legkevésbé támadható transzferár dokumentációt szeretnénk elkészíteni” – fűzte hozzá Csizmadia Heléna.

Szólj hozzá!

Címkék: adóhatóság transzferár dokumentáció transzferár szabályozás

A transzferár-szabályozás változása

2013.03.14.23 betűzte: tartalommarketing

A kormányzati portálon nemrégiben megjelent rendelet-tervezet intézkedései több bizonytalansági tényező kiiktatásával egyszerűsítik a transzferárak alkalmazására kötelezett hazai vállalkozások életét - olvastuk a szaksajtóban.

Eszerint a legjelentősebb változás az, hogy a tervezet uniformizálja a transzferárképzés egyik legtöbbet vitatott területét, az összehasonlító adatok felkutatásának lépéseit. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz az ellenőrzési megítélése a korábban készített nyilvántartásoknak, de célravezető azokat az új transzferár szabályozás fényében áttekinteni. 
  
Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügylet szokásos piaci értékét, és – amennyiben nem ezt alkalmazták a tranzakció során –, ez alapján kell módosítani a társasági adóalapot.

A kormany.hu oldalon a napokban megjelent rendelet tervezete e nyilvántartás elkészítésének paramétereit pontosítja, illetve bizonyos szabályok kanonizálásával csökkenti az adózók egyedi mérlegelésének lehetőségeit, mutat rá a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás törvényi szabályozás transzferár szabályozás

Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés

2012.01.06.23 betűzte: tartalommarketing

Új transzferár-szabályok: a durvább bírságok fokozottabb ellenőrzést sejtetnek

Forrás: Privátbankár

2012. január elsejétől számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra. Ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben – összegez az RSM DTM szakértője.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a cégek a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentációt készíthetnek.

Szűkült az újévtől a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre is, az 50 millió forintos küszöbérték alatt nincs dokumentációkészítési kötelezettség. Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartása hiteles fordítására sem.

A külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében a hazai előírásoknak való megfelelésen van a hangsúly, ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak – emeli ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nem csak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, de a viszony megszűnését is be kell jelenteni, a megszűnést követő 15 napon belül.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

Az egyik legjelentősebb egyszerűsítés, hogy meghatározott ügyletkörben – az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tartoznak ide – a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi.

E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet ide sorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkül a dokumentáció készítésére kötelezettek köre

2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

 

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó a társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Szigorodó szankciók

A transzferár dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedik.  A visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett, 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat – véli Hegedüs Sándor.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

A transzferár-szabályzás egyszerűsítése Matolcsy terveiben

2011.12.09.53 betűzte: tartalommarketing

A transzferár-szabályzás egyszerűsítását is kilátásba helyezte Matolcsy György.

Mint olvastuk, az egyszerű állam ígéretével próbálja meg elbűvölni a nemzetgazdasági tárca a vállalkozásokat és a befektetőket. A Pénzcentrum.hu birtokába került programcsomag nagyszabású intézkedési terveket tartalmaz a versenyképességet romboló adminisztratív szabályok lebontására, azok megvalósulása azonban az előterjesztésben is jelzettek alapján eléggé kérdéses.

Szerepel az ötletek sorában a transzferár-nyilvántartások egyszerűsítését célzó elképzelés is. A Transzferár-szabályozás egyszerűsítésére vonatkozó javaslat lényege, hogy nem kellene alkalmazni a transzferár-szabályokat olyan esetekben, amikor a társasági adó alapja a piaci ár alkalmazása esetén sem változna. Például nem kellene transzferár dokumentációt készíteni az egyezményes országban lévő fióktelep más országokban található társaságokkal kötött tranzakcióira, amelyek árazása nincs hatással a magyar adóalapra

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás