hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop billentyűzet matrica
    Laptop billentyűzet matricaÚj hardver vagy okos megoldás A laptop egyik leggyakrabban használt hardver alkatrésze a billentyűzet, a billentyűk. A laptopszervizbe hozott gépek javításának nagy hányada a billentyűzet cseréjére...
  • Laptop alkatrész
    Laptop alkatrészSzervizben érdemes hardvert vásárolni A laptop alkatrészeket internetes, online boltban is megvásárolhatod, de a szervizszolgáltatást nyújtó laptophardware-nél is kaphatsz kiváló minőségű...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (9) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (1) laptop szerviz (1) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) SMS küldés (4) sms küldés (2) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Előzetes ármegállapítási kérelem

2015.12.17.06 betűzte: tartalommarketing

transzferár előzetes ármegállapítási kérelem - adózás - más: marketing kommunikáció, sms x

Az előzetes ármegállapítási kérelem (angolul: “Advance Pricing Arrangement” másnéven “APA”) 2007. január 1-jén került bevezetésre a magyar törvényi szabályozásban. Az APA intézménye a Pénzügyminisztérium felé benyújtott előzetes transzferár-képzési állásfoglalások iránti kérelmek rendszerét kívánta felváltani.

Az előzetes ármegállapítás intézménye megegyezést tesz lehetővé az adóhatóság és az adózó között, egy kapcsolt vállalkozási ügyletben a jövőben alkalmazandó szokásos piaci árról.

Az előzetes ármegállapítási eljárás lehet egyoldalú (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki), kétoldalú (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki), valamint többoldalú (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki). Előzetes ármegállapítás a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott bármely tranzakcióra kérhető. Egyoldalú eljárás esetén lehetőség van két különböző típusú kérelem beadására. A kérelem irányulhat a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszer meghatározására, vagy a módszer illetve a szokásos piaci ár együttes meghatározására.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályozást Az Adózás Rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132/B. és 132/C. §-a szabályozza.

Előzetes ármegállapítás iránti kérelmet csak ügyvéd vagy adótanácsadó nyújthat be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgyának értékén alapul. Az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet; az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtása előtt az adózó előzetes konzultációt kérhet az eljáró hatóságtól.

Az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet az eljáró hatóság két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat; valamint az előzetes ármegállapítás három vagy öt évre kérhető, mely egyszer három évre meghosszabbítható.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem díjszabását az eltérő típusú kérelmek figyelembevételével állapították meg. 2009-ben az eljárási díjakat jelentősen lecsökkentették, mivel a 2007-ben meghatározott díjszabás túl magasnak bizonyult, és nagyon csekély számú kérelem érkezett. A jelenleg érvényben lévő díjszabás a következő:

  • egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg;
  • egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg;
  • kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint;
  • többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.

A díjszabási rendszer átalakítását valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célzó lépések hatására az előzetes ármegállapítási kérelmek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vállalatok fokozatosan kezdik felfedezni a kérelemben rejlő előnyöket, hiszen egy előzetes ármegállapítási kérelem megerősíti az alkalmazott transzferárképzési módszert; csökkenti az alkalmazott transzferárakkal kapcsolatos kockázatokat és a viták lehetőségét; csökkenti a kettős adóztatás esélyét; mérsékli az adóellenőrzésekkel kapcsolatos védekezés költségeit; valamint mérsékli a transzferár-nyilvántartás elkészítésének költségeit.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a előzetes ármegállapítási kérelem című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2011. szeptember 9.

Más téma:

Mobilmarketing - tömeges SMS küldés magyar és külföldi mobilhálózatra

Címkék: adó marketing kommunikáció transzferár adóhatóság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés törvényi szabályozás

A transzferár nyilvántartási kötelezettség

2015.12.07.48 betűzte: tartalommarketing

Összefoglaló: a transzferár nyilvántartási kötelezettség jogi háttere

transzferár nyilvántartás tartalmára vonatkozó előírásokat a 18/2003 és 22/2009 PM rendelet szabályozza. A 2010. adóévet megelőző adóévek kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás tartalmát a 18/2003-as PM rendelet szabályozza, míg az ezt követő időszakot a 22/2009 PM rendelet.

A magyar transzferár szabályok azon információk bemutatását írják elő az adózók számára, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

A 22/2009 évi PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget, melyek az önálló nyilvántartás illetve a közös nyilvántartás. Az adózó a társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja. A következőkben bemutatjuk a két különböző nyilvántartás tartalmi követelményeit.

Önálló nyilvántartás

Az önálló transzferár nyilvántartás tartalma megegyezik a korábbi 18/2003-as PM rendelet tartalmával, mely szerint a nyilvántartás öt fő részre bontható:

A kapcsolt vállalati ügylet részletezése: Az adózó és a kapcsolt vállalatok adatainak (név, cím, adószám), a szerződés tárgyának, főbb kikötéseinek bemutatása.

Iparági elemzés: A lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit mint például a piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, a belépési korlátok szükséges ebben a részben bemutatni.

Tevékenység és vállalati elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része bemutatja a vállalat illetve a cégcsoport rövid történetét, illetve a főbb változásokat. A tevékenység elemzés tekintetében a fő értékteremtő tényezőket kell megvizsgálni, a kapcsolt vállalati ügyletbe bevont egyes társaságok szerepét, az általuk végzett tevékenységeket, a felhasznált erőforrásokat továbbá a viselt kockázatokat. Általánosságban elmondható, hogy a tranzakcióban résztvevő felek által kapott ellenszolgáltatás mértékének meg kell felelnie az általuk nyújtott hozzájárulás, illetve közreműködés mértékével.

Gazdasági elemzés: A gazdasági elemzés két fő részre bontható:

  • a legmegfelelőbb transzferár képzési módszer kiválasztása: A szokásos piaci ár meghatározására használatos módszerek körét a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvény(“Tao. törvény”) 18. § (2) bekezdése szabályozza. Fontos, megjegyezni, hogy az egyes módszerek kiválasztását illetve elutasítását a nyilvántartásban indokolni kell.
  • összehasonlító ügyletek, illetve a szokásos piaci ár tartomány meghatározása: A keresési kritériumok révén olyan összehasonlításra alkalmas ügyleteket kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár megállapítását.

Pénzügyi elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része a vizsgált vállalat által alkalmazott árak, vagy elért eredmények kiszámítását, az esetleges kiigazításokat, illetve azok bemutatását tartalmazza.

Közös nyilvántartás

A 22/2009 PM rendelet alapján az adózó jogosult úgynevezett közös nyilvántartás elkészítésére, mely két fő részből áll:

- a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;

- a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

A fődokumentum részei:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása;
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása;
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások;
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk;
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása;
  • költség-hozzájárulási megállapodások;
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A specifikus nyilvántartás elemei megegyeznek az önálló nyilvántartásban foglaltakkal. A specifikus nyilvántartás tartalmazza:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai;
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya;
  • összehasonlító elemzés;
  • összehasonlítható adatok bemutatása;
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége abban rejlik, hogy a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettségeket meg lehet osztani a csoporton belül. A fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a vállalatcsoport minden tagjánál, így a magyar illetőségű tagoknak csak a specifikus nyilvántartási részt kell elkészítenie. Itt szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a közös nyilvántartás megléte nem jelenti azt, hogy a vállalat összes kapcsolt vállalati ügylete dokumentálásra került. Meg kell vizsgálni hogy az adózó kötött- e olyan kapcsolt vállalati ügyletet, melyet a közös nyilvántartás nem fedett le. Ebben az esetben fontos, hogy ezen ügyletek szokásos piaci ár jellege bemutatásra kerüljön a specifikus nyilvántartási részben.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A 22/2009. PM rendelet 2012. január 1-vel megváltozott, és egy új nyilvántartási formát vezetett be az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja e szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

Egyszerűsített nyilvántartás

A magyar szabályozás a külföldi szabályozásokhoz hasonlóan tartalmaz egyfajta “lényegességi” küszöböt, és lehetőséget ad bizonyos kapcsolt vállalati ügyletekre vonatkozóan egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére.

Az egyszerűsített nyilvántartás tartalmi követelményei megegyeznek a 18/2003 és 22/2009 PM rendeletekben. Az egyszerűsített nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a szerződő kapcsolt vállalkozások bemutatását;
  • a szerződés tárgyának, keltének, tartamának és adatainak felsorolását;
  • a szokásos piaci ár vagy tartománya meghatározását; illetve
  • a nyilvántartás elkészítésének dátumát.

Jelentős változást hozott a 22/2009 PM rendelet a “lényegességi” küszöbérték meghatározásában. Míg korábban a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladhatta meg. Illetve az egyszerűsített nyilvántartást az adózó keretszerződések esetében, melyek nem rendelkeztek lejárattal nem alkalmazhatta. A 22/2009 PM rendelet a nettó ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű szerződések alapján lebonyolított ügyletek esetén szintén lehetőséget biztosít egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére. Ugyanakkor a 18/2003-as rendelettel ellentétben a nettó ötvenmillió forintos összeghatárt a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra vetítve kell meghatározni, ezen módosítást 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség tejesítésére is lehet alkalmazni, feltéve, hogy a nyilvántart elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új rendelet hatályba lépésének a napja, azaz 2010. január 1-je.

A 2012. január 1-vel hatályos változások köre érintette az egyszerűsített nyilvántartást is. Az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, akkor az adózó mentesül a nyilvántartási kötelezettség elkészítése alól, ezt szintén visszamenőleges hatállyal lehet alkalmazni a 2011.évi nyilvántartási kötelezettségekre is.

Könnyítések

Ugyan a PM rendelet nyelvezete nem teljesen tiszta, ugyanakkor a gyakorlat megmutatta, hogy a nyilvántartásokat nem kell szerződésenként elkészíteni. Ez nem csupán az összevonás tényét takarja mely szerint az egyes szerződések összevonhatók, amennyiben a teljesítési feltételek azonosak, vagy a szerződések tartalmukban szorosan összefüggnek, hanem azt is hogy a vállalat egyetlen transzferár nyilvántartást is készíthet, mely az összes ügyletet tartalmazza. A transzferár nyilvántartás a gazdasági elemzés résznél válik szét szerződések szerint, de itt is készíthetünk egy gazdasági elemzést azon ügyletekre vonatkozóan melyek szorosan összetartoznak és eleget tesznek a PM rendelet megfogalmazott összevonhatósági követelményeknek.

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet 2012-es változásainak értelmében – visszamenőleges hatállyal már a 2011. évi adókötelezettség esetében is – a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18.  § (8) ];
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére;
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra;
  • ingyenes pénzeszköz-átadás,illetve
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban (az egyszerűsített nyilvántartás alatt már írtunk erről).

A 22/2009 PM rendelet értelmében a transzferár nyilvántartást nem magyar nyelven is el lehet készíteni, mely rendelkezés visszamenőleges hatállyal bír, és már a 2009. évi nyilvántartás elkészítésére is alkalmazható. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az adózó nem mentesül teljesen a fordítási költségektől, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során, megadott határidőn belül kérheti a nyilvántartás, vagy a nyilvántartás bizonyos részeinek magyar fordítását.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a transzferár nyilvántartás című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

transzferar-seo marketing

 transzferár nyilvántartás - seo - csoportos sms küldés - keresőmarketing

Címkék: transzferár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferar-kotelezettseg

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Szokásos piaci ár - növekvő birságok

2014.08.18.04 betűzte: tartalommarketing

Mind az adózási szakma képviselő, mind az érintettek számára tudott dolog, hogy a szokásos piaci ár megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre.

Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.

Ennek ismeretében azonban nem árt felfigyelni a piaci részvevőknek arra, hogy egyre több a NAV-hoz előzetesen benyújtott kérelem a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásával kapcsolatban.

Három év alatt több mint háromszorosára nőtt azon kérelmek száma, amelyek a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására irányulnak.

Míg hasonló kéréssel 2007-től 2010-ig 24 alkalommal fordultak a NAV-hoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be. 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. Idén az első félévben 11 ilyen típusú kérelmet nyújtottak be.

A DLA Piper adótanácsadó cég szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.

„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint a bírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik" – mondja Király Péter, a DLA Piper transzferárüzletágának vezetője.

„2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet. Ennek összege elérte a 33 milliárd 865 millió forintot, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be: 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a cégek számára, hogy ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó bírságokat, érdemes előzetesen egyeztetniük a hatósággal a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezeléséről" – tette hozzá a szakértő.

Miből áll a szokásos piaci ármegállapítási eljárás?

Az eljárást az adózó kérelmezheti, majd ezt követően az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat, ártartományt és az ezek meghatározásához használható módszert.

A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. A NAV a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani.

Mennyibe kerül ez a cégeknek?

Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint abban az esetben, hogy ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak vagy a költség és jövedelem módszerével megállapítható.

Legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg az árazás. Ha pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, akkor 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a teljes költség.

„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására vonatkozó kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk" – jegyezte meg a Király Péter.

Szólj hozzá!

Címkék: piaci ár transzferár nyilvántartás kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Hangsúly a transzferár-dokumentáció ellenőrzésén

2013.04.25.38 betűzte: tartalommarketing

Transzferár nyilvántartás ellenőrzése 2013-ban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 4001/2013. számú tájékoztatásában közölte a kapcsolt vállalkozásokat illető ellenőrzési alapelveket és irányokat.

A NAV közzétette ez évi ellenőrzési tevékenységének fő irányairól szóló tájékoztatást, melyben számos, a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazással összefüggő kérdés kapott hangsúlyt. A kockázatkezelési és kiválasztási tevékenység során fokozott figyelmet kapnak azok az adózók, amelyek egy cégcsoport részeként működve tartós veszteséget mutatnak ki, ahogyan jelentős kockázatot képviselnek azok a – nem pénzügyi jellegű főtevékenységű – cégek is, amelyek esetében az üzemi eredményhez, illetve az árbevételhez viszonyítva magas a pénzügyi eredmény aránya. A társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések során továbbra is lényeges adózási kockázatúnak tekintett terület marad a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2013. számú tájékoztatásban a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás különös kockázatot hordozó területeiként nevesített ügylettípusok és helyzetek nem tekinthetőek merőben új ellenőrzési irányoknak, mivel jelentős mértékben építenek a korábbi évek során végzett transzferárvizsgálatok tapasztalataira.

A vállalatcsoporton belüli átalakulások, a tartósan veszteséges működés, a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási ügyletek esetében a transzferár-nyilvántartások fokozott ellenőrzésére esik a hangsúly.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások NAV

A 2012-től érvényes transzferár törvénymódosítások lényege

2012.05.02.00 betűzte: tartalommarketing

Bár blogunk több közleményben is foglalkozott a 2012. január 1-jétől hatályba lépett törvényi szabályozás változásaival (pl: Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés), a hozzánk érkező megkeresések alapján azt tapasztaljuk, hogy a 22/2009. évi PM-rendeletből nem olyan könnyű kihámozni, pontosan mi az, ami ez év elejétől megváltozott. Ezért segítségére sietünk olvasóinknak: az alábbi összefoglalót szakértői vélemény alapján állítottuk össze.

 

Tehát:

Mint ismeretes, a 2012 január 1-jétől hatályba lépő adóváltoztatások számos új elemmel bővítették a kapcsolt vállalkozások illetve a transzferárazás kérdéskörét. Ilyenek például

a társasági adótörvény változásai

Fontos tudni, hogy a Magyarországon kívüli fióktelepekre vonatkozóan megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében tehát nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartást készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól az adózó külföldi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály: A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol az piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai

Mulasztási bírság változása: Amennyibe az adózó a határidőre – adóévet követő 150. nap – nem készíti el a nyilvántartást, vagy a nyilvántartás hiányos, akkor az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének nyolcszorosát.

Transzferár nyilvántartás nyelve: A korábbi esetekben nem volt szükséges szakfordítást készíteni abban az esetben ha a nyilvántartás nem magyar nyelven késztetette az adózó. Az új törvény értelmében, abban az esetben ha az adózó a nyilvántartását nem magyar, angol, francia vagy német nyelven készítette el akkor az adóhatóság felhívására köteles annak (vagy kijelölt részeinek) magyar szakfordítását elkészíttetni a megadott határidőn belül.

22/2009. évi PM rendelet változásai

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet változásainak értelmében a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18. § (8) ]
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra
  • ingyenes pénzeszköz-átadás
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának bevezetése

Az PM rendelet legnagyobb újítása az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának fogalmának bevezetése volt.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja ezen szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

A hivatkozott rendelet teljes szövege a 2012-re vonatkozó változások jelölésével itt érhető el:

Transzferár - Törvényi szabályozás - 2012-es változások

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak törvényi szabályozás

Akár 4 milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

2012.02.03.55 betűzte: tartalommarketing

OrientPress Hírügynökség:

Transzferár-nyilvántartás: akár 4 milliós bírság


A transzferárak kérdése mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb szerepet kap, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak.

A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

„2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor.

Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.' – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. „Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.' – mondta Dr. Békés Balázs.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Mulasztási bírságok a kapcsolt vállakozásoknak januártól

2012.01.20.07 betűzte: tartalommarketing

Fölösleges kibúvókat keresni: a transzferár nyilvántartást el kell készíteni. Ez alól 2012. január 1-ig csak néhányak tartoznak kivételek közé. Mit jár a cégnek, aki nem készít nyilvántartást?

Amennyiben a fenti kivételek egyikébe sem tudjuk a vállalkozásunkat besorolni és van olyan belföldi, vagy külföldi kapcsolt vállalkozásunk, amellyel bármely tranzakciót bonyolítunk, akkor foglalkoznunk kell a transzferár nyilvántartás problémakörével, ha nem szeretnénk nagyon könnyen jelentős mulasztási bírság összegeket ajándékozni az adóellenőröknek egy esetleges adóvizsgálat alkalmával.

Mely vállalkozásoknak nem kell transzferár-nyilvántartást készíteniük?

Akik az adóév utolsó napján kisvállalkozások, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót, ha a vállalkozásban az állam, vagy önkormányzat tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25 százalékot. Ilyen kivételnek minősül még a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságok is, és az az adózó, amelyben az állam az önkormányzatok nem tartoznak ide többségi befolyással rendelkezik.

Ennek a gondolkodásnak a keretében kell a 2012. január 1-je utáni határidejű transzferár nyilvántartások esetében alkalmazható adminisztrációs könnyítéseket is értékelni, melyeket a 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet módosító 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet tartalmaz. Küzdjük le tehát magunkban az ellenérzést, és próbáljuk a pozitív oldaláról szemlélni a nyilvántartás készítési kötelezettséget, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni belőle, józanésszel.

(forrás)

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár nyilvántartás transzferárak kapcsolt vállalkozások

Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés

2012.01.06.23 betűzte: tartalommarketing

Új transzferár-szabályok: a durvább bírságok fokozottabb ellenőrzést sejtetnek

Forrás: Privátbankár

2012. január elsejétől számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra. Ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben – összegez az RSM DTM szakértője.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a cégek a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentációt készíthetnek.

Szűkült az újévtől a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre is, az 50 millió forintos küszöbérték alatt nincs dokumentációkészítési kötelezettség. Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartása hiteles fordítására sem.

A külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében a hazai előírásoknak való megfelelésen van a hangsúly, ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak – emeli ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nem csak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, de a viszony megszűnését is be kell jelenteni, a megszűnést követő 15 napon belül.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

Az egyik legjelentősebb egyszerűsítés, hogy meghatározott ügyletkörben – az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tartoznak ide – a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi.

E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet ide sorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkül a dokumentáció készítésére kötelezettek köre

2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

 

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó a társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Szigorodó szankciók

A transzferár dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedik.  A visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett, 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat – véli Hegedüs Sándor.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

Transzferár keresőmarketing

2012.01.01.30 betűzte: tartalommarketing

ATranszferár-blog ezúton kíván boldog új eszendőt minden olvasójának, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy ADÓZNI JÓ, JÓL ADÓZNI PEDIG MÉG JOBB. Ugyanakkor 2012-ben fokozottabban kell figyelnünk a transzferár-elszámolásokra.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

 

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

SEO keresőmarketing

A weboldalakat abból a célból optimalizálják a Google szempontok szerint, hogy azok minél jobb pozíciót érjenek el a kulcsszavas Google SERP oldalakon. E célból a szájtot maximálisan keresőbaráttá kell tenni és el kell érni, hogy tartalma releváns legyen egyes kulcsszavakra nézve. Ezután külső webtámogatás alá kell vonni. Ez lényegében link profil építését jelenti. A hivatkozásokat kiváló webhelyeken megfelelő anchor text megadásával szükséges elhelyezni. A keresőoptimalizálás és linképítés nagy szakértelmet igénylő online marketing szakértői folyamat és felelős munkavégzés megfelelő sikerdíj reményében.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak

Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?

2011.12.19.17 betűzte: tartalommarketing

A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni, de általános esetben a jogi szabályozás vehető alapul. Lássuk.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség
terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot,
egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és
külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági
társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az
adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti (kissé nehézkes, a jogi nyelv körmönfontságát tükröző) mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött
szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a
kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.

Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
•    összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
•    éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont
(konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített
éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg
alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval,
összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás
esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro- (kis-) és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a
számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten
túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy
elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép- (kis-)
vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi
az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár/nyilvántartást
készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel
kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés,
amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként
állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés
melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat
 alkalmaznak a felek.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: apeh adózás kisvállalkozások transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás

A transzferár-szabályzás egyszerűsítése Matolcsy terveiben

2011.12.09.53 betűzte: tartalommarketing

A transzferár-szabályzás egyszerűsítását is kilátásba helyezte Matolcsy György.

Mint olvastuk, az egyszerű állam ígéretével próbálja meg elbűvölni a nemzetgazdasági tárca a vállalkozásokat és a befektetőket. A Pénzcentrum.hu birtokába került programcsomag nagyszabású intézkedési terveket tartalmaz a versenyképességet romboló adminisztratív szabályok lebontására, azok megvalósulása azonban az előterjesztésben is jelzettek alapján eléggé kérdéses.

Szerepel az ötletek sorában a transzferár-nyilvántartások egyszerűsítését célzó elképzelés is. A Transzferár-szabályozás egyszerűsítésére vonatkozó javaslat lényege, hogy nem kellene alkalmazni a transzferár-szabályokat olyan esetekben, amikor a társasági adó alapja a piaci ár alkalmazása esetén sem változna. Például nem kellene transzferár dokumentációt készíteni az egyezményes országban lévő fióktelep más országokban található társaságokkal kötött tranzakcióira, amelyek árazása nincs hatással a magyar adóalapra

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

Csökkennek vagy nővekednek a beruházások?

2011.11.30.40 betűzte: tartalommarketing

A KSH mai (2011. november. 30) adataira hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium hangzatos című közleményben jelentette be , hogy kedvező képet mutatnak a nemzetgazdaság meghatározó ágának, a feldolgozóiparnak a beruházási statisztikái, ugyanis 2010 második negyedéve óta folyamatos bővülést tudott elérni az ágazat. 2011 harmadik negyedévében a feldolgozóipari beruházások volumene jelentős mértékben, 27,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, amely meghaladja a második negyedévben mért 21,6 százalékos éves alapú növekedési ütemet.

A harmadik negyedévben mért éves alapú beruházási teljesítményhez a feldolgozóiparban tapasztalt jelentős mértékű felhalmozási bővülés mellett többek között a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén tapasztalt 16,1 százalékos volumennövekedés, illetve a csekélyebb súlyú bányászat, kőfejtés ág 72,4 százalékos bővülése járultak hozzá pozitívan. Emellett a feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazatcsoportban emelkedett a beruházások volumene, ezek közül is kiemelkedik a meghatározó súlyt képviselő járműgyártás, a gép, gépi berendezésgyártás, a fémalapanyag és fémfeldolgozás, illetve a gyógyszergyártás területén tapasztalt jelentős mértékű beruházási teljesítmény. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás beruházásai 28,3 százalékos beruházás növekedése is kedvezően járult hozzá a nemzetgazdasági szintű adathoz.

Ám ezutánjön a feketeleves, mert ugyanakkor a nemzetgazdaság egészét tekintve összességében 5,4 százalékkal csökkentek a beruházások a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, amely a második negyedévi értékhez (6,5 százalék) képest lassuló ütemű csökkenést mutat.

A következő kedvezőnek mondott adat ugyancsak a csökkenést igazolja, ám kétségtelen, hogy a visszaesés csökkent:

Kedvező adat továbbá, hogy a szezonálisan kiigazított negyedéves alapú volumenindexek a második negyedévben mért 2,4 százalékos visszaeséshez képest a harmadik negyedévben csak 0,4 százalékkal mérséklődtek. Az év első három negyedévében összességében 4,5 százalékkal mérséklődött a beruházások volumene.

A 2011 harmadik negyedéves nemzetgazdasági beruházási teljesítmény csökkenéshez az építőipari felhalmozás 21,2 százalékos mérséklődése jelentősen hozzájárult. Emellett a nemzetgazdasági ágak nagy részében továbbra is a beruházások mérséklődése volt megfigyelhető a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ehhez a szállítás, raktározás 12,1 százalékos volumencsökkenése, illetve az ingatlanügyletek 26,6 százalékos esése járult hozzá legnagyobb mértékben.

Úgyhogy a hangzatos, dicsekvő cím akkor is indokolatlan, ha a cikkben szó sem esik a transzferár nyilvántartásról.

Szólj hozzá!

Címkék: beruházás transzferár nyilvántartás

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár nyilvántartás készítése

2011.10.14.49 betűzte: tartalommarketing

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete


Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőbképpen a következőket:

  • a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
  • a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
  • a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
  • a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
  • a piac meghatározása, jellemzői
  • a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
  • az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
  • az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
  • a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
  • a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.
 

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége


A transzferárak adóhatósági megközelítése


Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.

A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:
 

  • egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
  • kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
  • többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

  • az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
  • az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
  • a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
  • az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár képzés transzferár elemzés

Transzferár: szabályok és szabályozás

2011.09.22.11 betűzte: tartalommarketing

Kétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt - mutatja a gyakorlat -  nálunk a kapcsolt vállalkozások tagjai közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.

Sajátos magyar szabályozás kapcsolt vállalkozásoknál

Forrás: HVG

Sok adóhatósági ellenőrzést láttunk már ebben a témában, és a tapasztalat az, hogy a transzferárazáshoz igazán értő adóellenőrök nagyon kevesen vannak. A szabályozás szerint csoportügyletekre olyan tanulmányt („nyilvántartást”) kell készíteni, amely alátámasztja, hogy az  adott csoportügyletben alkalmazott ár vagy árrés megfelel a független felek között szokásosan alkalmazott vagy felszámított árnak/árrésnek. A tanulmány szerkezetére és egyes tartalmi elemeire a 22/2009. (X.16.) PM rendelet tartalmaz előírásokat. Az adóhatósági vizsgálatok többségében az adóellenőrök még ma is azt vizsgálják, hogy a rendeletben előírt szerkezet és tartalom megvan-e. A tanulmányok érdemi vizsgálata általában elmarad, részben amiatt, hogy az adóellenőröknek nincs módjuk arra, hogy a transzferár tanulmányban bemutatott adatbázis lekérdezéseket ellenőrizzék, részben pedig azért, mert nagyon kevés olyan adóellenőr van, akinek az általánosságokon túlmenő speciális ismeretei lennének erről a témáról.

Ennek ellenére természetesen voltak olyan vizsgálatok, bár ezek száma még kevés, melyek során az adóhatóság vizsgálta azt, hogy a tanulmányban szereplő információk vajon helytállóak-e és a következtetés, mely szerint a társaság az adott ügyletben a szokásos piaci ár elvnek megfelelően számlázott, vajon elfogadható-e. Ezen vizsgálatok két csoportra bonthatók: az egyik esetében az adóhatóság által felállított transzferár csoport támogatása jelenik meg. Ezen csoport rendelkezésére áll az Amadeus adatbázis, melyet a transzferárral intenzíven foglalkozó tanácsadók is használnak. Az adatbázis segítségével a transzferár specialista adóellenőrök ellenőrzik a tanulmányokban hivatkozott adatbázis lekereséseket, és vizsgálják a lekeresések alapján a tanulmányban bemutatott következtetések helyességét. A vizsgálatok nagyobbik részében azonban az adóellenőröknek ilyen támogatásuk nincs. Ezen adóellenőrzéseknél a tanulmányok tartalmi kérdéseit firtató megállapítások közös jellemzője, hogy az adóellenőr nem tartja feladatának azt, hogy az állításait bármilyen módon érveléssel alátámassza.

Az egyik ilyen esetünkben az adóhatóság azt kifogásolta, hogy a magyar leányvállalat veszteséges, és bármit mutasson is a transzferár elemzés során kapott árrés tartomány, azaz hiába mutatja a lekeresés, hogy a független versenytársak többsége is veszteséges volt az adott időszakban (ne felejtsük el, hogy világgazdasági válság van, ahol teljes ágazatok váltak veszteségessé évekre), ezt nem fogadja el, mert egy leányvállalat nem lehet veszteséges, hiszen az anyacégtől függ, tehát a veszteség nyilván a nem megfelelő árazás miatt következik be. Az adóhatósági érvelés következő jellemző eleme, hogy erre a helyzetre a becslési eljárás alkalmazhatóságát állapítja meg, és minden bizonyítás, vagy piaci információkra történő hivatkozás mellőzésével ex cathedra kijelenti, hogy 10% árrést alkalmaz. Erre megállapítja az adóhiányt és a jogkövetkezményeket (bírság, késedelmi pótlék).

A szabályozás alapja az OECD Transzferár Irányelvek. Ennek alapvető megközelítése az, hogy ha az adóalany rendelkezik megfelelő transzferár tanulmánnyal, akkor a bizonyítás terhe megfordul: nem az adóalanynak kell bizonyítania azt, hogy jó a tanulmány és elfogadhatóak a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árak, hanem az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Ez a bizonyítás marad el az ilyen megállapításoknál, sőt, az adóhatóság sok esetben nem is érti, hogy miért is lenne az ő feladata a saját álláspontjának bizonyítása. Úgy érzik, hogy azzal, hogy a vizsgálatra a becslési eljárást alkalmazzák, egyben mentesülnek a bizonyítási teher alól. Ilyen változatot azonban az OECD Transzferár Irányelvekben nem találunk, ilyen mentesülése nincs az adóhatóságnak, és rá is érvényes, hogy álláspontját piaci adatokra épülő elemzéssel kell alátámasztania.

Mindezzel együtt arra lehet számítani, hogy ha lassan is, de nő azon adóhatósági transzferár vizsgálatok száma, ahol érdemi vizsgálat is történik, és valóban vizsgálják a tanulmányok tartalmát, állításait, az állításokat alátámasztó bizonyítékok (adatok) korrektségét. Úgyhogy megmarad, sőt még inkább igaz az az állítás, hogy a transzferár kiemelt adókockázatú kérdés.

Szmicsek Sándor
adó- és jogi szolgáltatások partnere
nemzetközi adószakértő
EU transzferár szakértő
Mazars Kft.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

Transzferár-dokumentációs kötelezettség

2011.05.12.45 betűzte: tartalommarketing

A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó - legtöbb esetben - május 31-i határidő közeledtével egyre több ránc jelenik meg a multinacionális vállalatcsoportok pénzügyi vezetőinek homlokán: miként kezeljék a 2010-es év törvényi változásait, mekkora kockázatot jelent a társaság életében egy - jó eséllyel bekövetkező - transzferár ellenőrzés?

A kockázat minimalizálásának mikéntjeire adott válaszok rendkívül széles skálán mozognak, ezek közül a 3 legjellemzőbb alternatíva előnyei és hátrányai az alábbiak: A házilag készített és egy ellenőrzésen már átment transzferár nyilvántartás jó kiindulópontot jelenthet, lényegesen egyszerűbb csak az adatokat frissíteni, de ennek két okból is jelentős kockázata van!

Egyrészt a friss – 2010. január 1-től hatályos - jogszabály-változásoknak nem biztos, hogy megfelel a korábbi dokumentáció, másrészt az ellenőrzési tendenciák is változtak az elmúlt 1-2 évben, ráadásul egyre képzettebb revizorok mennek ki a cégekhez.

Ennek megfelelően sokkal mélyrehatóbbak a vizsgálatok formai és tartalmi szempontból is, tehát amit elfogadtak korábban, azt a következő évben semmilyen garancia nincs rá, hogy megfelelőnek találják, amint erre több példát is láttunk a közelmúltban - olvasható a Transferpricing Kft. elemzésében.

Az anyavállalat által adott központi transzferár dokumentáció szintén jelentős könnyebbséget jelenthet az itthoni kapcsolt vállalkozásoknak, de önmagában nem elégséges, mégis sok helyen a leánycégnek csak ez áll rendelkezésére és kevesen tudják, hogy ebben az esetben el kell készíteni a specifikus nyilvántartást is!

A legtöbb társaság szerint még mindig külső szakértő által készített transzferár nyilvántartás a legmegnyugtatóbb a kockázat minimalizálása szempontjából, de kétségkívül ez a legköltségesebb megoldás is. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata nem egységes, az egyes ellenőrzési osztályok gyakran korábbi megállapításaikat „precedensként” alapul véve állnak hozzá egy-egy újabb társaság kapcsolt tranzakcióinak elemzéséhez.

Fokozottan fókuszban van a veszteséges ügyletek, a külföldről kapott menedzsment és központi szolgáltatások, a kölcsönügyletek és cash-pool rendszerek vizsgálata. Várhatóan nem lesz zökkenőmentes azoknak a társaságoknak az élete sem, akik úgy döntöttek, hogy a 2010-es transzferár nyilvántartásukat már az ún. EU-TPD formában kívánják elkészíteni, hiszen a revizorok többsége csak elvétve találkozott ilyen – többnyire az anyavállalat által készített – transzferár dokumentációval.

Ráadásul sok társaság eddig sem szerződésenkénti, hanem összevont, egy központi funkcionális elemzéssel, piacelemzéssel, társaságbemutatással rendelkező dokumentációt készített, vagyis részben már az EU-TPD formai felépítése szerint dolgoztak.

Fontos látni azt is, hogy – bár a 2010-es jogszabály változások részben egyszerűsítették a nyilvántartások elkészítésének módját – a magyar szabályozás még mindig az egyik legszigorúbbnak számít Európában, ráadásul az Adóhatóság a PM rendelet előírásait „felpuhító” alapelveket hajlamos figyelmen kívül hagyni egy-egy vizsgálat során.

Sok esetben ez a helyzet cégcsoporton belüli konfliktus forrása is lehet: a magyar társaságok transzferár felelőse tisztában van a fennálló kockázatokkal, azonban a külföldi cégvezetés – a fenti helyzet ismeretének hiányában – jóhiszeműen bízik a központi transzferár rendszer helyességében, elegendő voltában és feleslegesnek tartja további erőforrások összpontosítását a helyzet kezeléséhez. Meglepően sok olyan cég van még jelen pillanatban is a piacon, akik nem készítenek semmilyen transzferár dokumentációt, mivel a társaságok – a szükséges mutatószámok hiánya miatt – tévesen úgy gondolják, hogy méretüket tekintve nem érik el a középvállalkozási kategóriát.

A Kkv. tv. azonban világosan fogalmaz: a besorolásnál – konszolidált beszámoló hiányában – minden kapcsolt vállalkozás adatait össze kell adni és ezzel a számítással már a legtöbb esetben nyilvánvalóvá válik a transzferár dokumentációs kötelezettség ténye.

forrásmegjelölési lehetőség: Céges Weblap elhelyezése - google keresőmarketing

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó multik transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

EU Transzferár Dokumentáció Budapest

2011.05.11.01 betűzte: tartalommarketing

Vállalkozások, szolgáltatások Budapesten

Ez a weboldal reklámfelület! - Ön is hirdethet itt a budapestiszolgáltatások, idegenvezetés, városnézés, turizmus, utazás, közlekedés, autó, informatika, számítógép, szerver hosting, kereskedelem, webáruház, rendelő, egészségmegőrzés, orvosi rendelő, ügyvédi iroda, szórakozás, látványosság, szerencsejáték, kaszinó, póker, játék, időtöltés, hotel, szállás, szálloda, étterem, vendéglő, pub, sör, bor témájában - ha megosztásra váró közlendője van. - Ajánlom továbbá könyves, pókeres, kaszinós stb. reklámoldalaimat. >> Lásd

A magyar szabályozás a jogharmonizáció keretében 2010. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a kapcsolt vállalkozások az önálló nyilvántartás helyett közös nyilvántartást készítsenek. 

Amennyiben a cégcsoport, az adózó a közös nyilvántartás mellett dönt, akkor az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex szabályait kell követniük.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége, hogy a fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a cégcsoport minden tagjánál. A cégcsoport magyar illetőségű tagjainak a nyilvántartást csak a specifikus nyilvántartással kell kiegészíteniük. Vagyis a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettséget meg lehet osztani a csoporton belül. 

A vállalkozásoknak azon választásukról, hogy közös nyilvántartást készítenek-e a társasági adóbevallásban nyilatkozniuk kell.

Kik készíthetnek közös nyilvántartást?

Közös nyilvántartást készíthetnek azok az adóalanyok, akiknek az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező kapcsolt vállalkozásuk van, illetve azok is, akinek csak Magyarországon van kapcsolt vállalkozásuk.

Milyen részei vannak a közös nyilvántartásnak?

A közös nyilvántartás két részből áll:

  •  a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;
  •  a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

 

1. A Fődokumentum legfontosabb elemei a következők:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása
  • költség-hozzájárulási megállapodások
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan
  • elkészítés és módosítás időpontja

 

2.         Specifikus nyilvántartásnak legalább a következők elemeket kell tartalmaznia:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya
  • összehasonlító elemzés
  • összehasonlítható adatok bemutatása
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása
  • elkészítés és módosítás időpontja 

A jogalkotó a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hirdetési lehetőséget budapesti szolgáltatónak arra, hogy a specifikus nyilvántartás bármely elemét az adózó átemelje a fődokumentációba, ez azonban a tartalmi követelményeken nem változtat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak eu tpd