hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop szerviz árak
    Laptop szerviz árakMennyibe kerül a laptop javítás? - Árak Azt gondolnánk, hogy különbség van a Budapesti és a vidéki szervizek árai között, ezért előfordulhat, hogy valaki elgondolkozik a laptop transzferén. A...
  • Laptop kijelző csere árak
    Laptop kijelző csere árakMennyibe kerül a laptop kijelző cseréje? A laptop használatát alapvetően befolyásolj a kijelző működése és minősége. A törött, beázott vagy megfojt kijelzőt mindenképpen cserélni kell, ehhez a laptop...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Fagy és akkumulátor: töltés mínusz fokban Az MTI nemrégiben kiadott közleménye szerint Megöli a hideg az akkumulátorokat. A cikk szakmai hitelességét érdemes megkérdőjelezni. Szerzője szerint ezen a télen kiugróan megnőtt az akkumulátorok iránti kereslet a hirtelen jött hideg miatt: az átlagos téli időszakhoz képest állítólag négy és (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (1) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (8) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (3) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) SMS küldés (4) sms küldés (2) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (2) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Előzetes ármegállapítási kérelem

2015.12.17.06 betűzte: tartalommarketing

transzferár előzetes ármegállapítási kérelem - adózás - más: marketing kommunikáció, sms x

Az előzetes ármegállapítási kérelem (angolul: “Advance Pricing Arrangement” másnéven “APA”) 2007. január 1-jén került bevezetésre a magyar törvényi szabályozásban. Az APA intézménye a Pénzügyminisztérium felé benyújtott előzetes transzferár-képzési állásfoglalások iránti kérelmek rendszerét kívánta felváltani.

Az előzetes ármegállapítás intézménye megegyezést tesz lehetővé az adóhatóság és az adózó között, egy kapcsolt vállalkozási ügyletben a jövőben alkalmazandó szokásos piaci árról.

Az előzetes ármegállapítási eljárás lehet egyoldalú (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki), kétoldalú (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki), valamint többoldalú (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki). Előzetes ármegállapítás a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott bármely tranzakcióra kérhető. Egyoldalú eljárás esetén lehetőség van két különböző típusú kérelem beadására. A kérelem irányulhat a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszer meghatározására, vagy a módszer illetve a szokásos piaci ár együttes meghatározására.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályozást Az Adózás Rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132/B. és 132/C. §-a szabályozza.

Előzetes ármegállapítás iránti kérelmet csak ügyvéd vagy adótanácsadó nyújthat be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgyának értékén alapul. Az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet; az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtása előtt az adózó előzetes konzultációt kérhet az eljáró hatóságtól.

Az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet az eljáró hatóság két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat; valamint az előzetes ármegállapítás három vagy öt évre kérhető, mely egyszer három évre meghosszabbítható.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem díjszabását az eltérő típusú kérelmek figyelembevételével állapították meg. 2009-ben az eljárási díjakat jelentősen lecsökkentették, mivel a 2007-ben meghatározott díjszabás túl magasnak bizonyult, és nagyon csekély számú kérelem érkezett. A jelenleg érvényben lévő díjszabás a következő:

  • egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg;
  • egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg;
  • kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint;
  • többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.

A díjszabási rendszer átalakítását valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célzó lépések hatására az előzetes ármegállapítási kérelmek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vállalatok fokozatosan kezdik felfedezni a kérelemben rejlő előnyöket, hiszen egy előzetes ármegállapítási kérelem megerősíti az alkalmazott transzferárképzési módszert; csökkenti az alkalmazott transzferárakkal kapcsolatos kockázatokat és a viták lehetőségét; csökkenti a kettős adóztatás esélyét; mérsékli az adóellenőrzésekkel kapcsolatos védekezés költségeit; valamint mérsékli a transzferár-nyilvántartás elkészítésének költségeit.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a előzetes ármegállapítási kérelem című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2011. szeptember 9.

Más téma:

Mobilmarketing - tömeges SMS küldés magyar és külföldi mobilhálózatra

Címkék: adó marketing kommunikáció transzferár adóhatóság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés törvényi szabályozás

Transzferár-kiigazítások

2013.05.11.20 betűzte: tartalommarketing

Mint ismeretes, az újabb rendelkezéseknek megfelelően a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteniük, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást készíteni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi línos adóhatósági megállapításnak. A szabálynak történő megfelelés érdekében sok vállalkozás az üzleti év végét követően felülvizsgálja az év közben alkalmazott árait, szükség esetén pedig ki is igazítja őket. A kiigazítás elmulasztása is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet. Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál.

Az érintettek beszámolóiból ítélve a jelenlegi adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok, mivel a transzferár-dokumentációkat gyakran részletes, mélyreható vizsgálat alá vonják, aminek során például a szokásos piaci ár meghatározása is fókuszba kerül. Azonban a rendelet által meghatározott kritériumokra továbbra is figyelmet kell fordítani, mivel hiányos, vagy az előírásoktól eltérő transzferár-dokumentáció elkészítése során az adóhatósági ellenőrzés nagy valószínűséggel bírságolást von maga után.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adóhatóság transzferár dokumentáció transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Hangsúly a transzferár-dokumentáció ellenőrzésén

2013.04.25.38 betűzte: tartalommarketing

Transzferár nyilvántartás ellenőrzése 2013-ban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 4001/2013. számú tájékoztatásában közölte a kapcsolt vállalkozásokat illető ellenőrzési alapelveket és irányokat.

A NAV közzétette ez évi ellenőrzési tevékenységének fő irányairól szóló tájékoztatást, melyben számos, a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazással összefüggő kérdés kapott hangsúlyt. A kockázatkezelési és kiválasztási tevékenység során fokozott figyelmet kapnak azok az adózók, amelyek egy cégcsoport részeként működve tartós veszteséget mutatnak ki, ahogyan jelentős kockázatot képviselnek azok a – nem pénzügyi jellegű főtevékenységű – cégek is, amelyek esetében az üzemi eredményhez, illetve az árbevételhez viszonyítva magas a pénzügyi eredmény aránya. A társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések során továbbra is lényeges adózási kockázatúnak tekintett terület marad a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2013. számú tájékoztatásban a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás különös kockázatot hordozó területeiként nevesített ügylettípusok és helyzetek nem tekinthetőek merőben új ellenőrzési irányoknak, mivel jelentős mértékben építenek a korábbi évek során végzett transzferárvizsgálatok tapasztalataira.

A vállalatcsoporton belüli átalakulások, a tartósan veszteséges működés, a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási ügyletek esetében a transzferár-nyilvántartások fokozott ellenőrzésére esik a hangsúly.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások NAV

Akár 4 milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

2012.02.03.55 betűzte: tartalommarketing

OrientPress Hírügynökség:

Transzferár-nyilvántartás: akár 4 milliós bírság


A transzferárak kérdése mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb szerepet kap, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak.

A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

„2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor.

Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.' – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. „Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.' – mondta Dr. Békés Balázs.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Figyeljünk a transzferár-korrekciókra

2011.12.13.54 betűzte: tartalommarketing

2012-ben az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, januártól a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni.

Ezúttal csupán arra az esetre hívjuk fel a figyelmet, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat. Miről is van szó?

Arról, hogy célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni afelől, vajon a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.

A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás - ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció. Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

2 komment

Címkék: apeh adózás adó bírság transzferár ellenőrzés transzferár korrekció

Transzferár szabályozás: új kihívások

2011.10.27.42 betűzte: tartalommarketing

Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.

Nem hibázhatnak a cégek

Forrás: Adózóna

Az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is – írja közleményében tapasztalataira hivatkozva a Deloitte.

Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál – fogalmazott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.

A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. Ugyan az elmúlt két évben a mulasztási bírságok összege csökkenő ütemet mutat, ez a tendencia a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben változhat.

A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások – fogalmaz a Deloitte közleménye.

Az ellenőrzések jellemzőivel kapcsolatban Veszprémi István elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen körülmény például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti  a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

A transzferár-elszámolás ellenőrzéséről is szó lesz a konferencián

2011.10.04.11 betűzte: tartalommarketing

Mint megtudtuk, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Pénzügyi és Számviteli Intézete az idén is megrendezi adózási, számviteli konferenciáját „Adóz(z)unk a jövőnek?” címmel. Az eseményt Székely Csaba, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja és Vágyi Ferenc Róbert, a Pénzügyi és Számviteli Intézet igazgatója, a MOKLASZ alelnöke nyitja meg október 6-án.

  • A konferenciára jelentkezni itt tud!
  • A konferencia részletes programját innen töltheti le!

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt és újnak tekinthető feladatait Varga Árpád elnökhelyettes ismerteti. Előadásában kitér a transzferárak, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére, a tőzsdei ügyletek vizsgálatára, valamint az illegális szerencsejáték-szervezői tevékenység visszaszorításának mikéntjére.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferárak transzferár ellenőrzés transzferár elszámolás

Transzferár: szabályok és szabályozás

2011.09.22.11 betűzte: tartalommarketing

Kétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt - mutatja a gyakorlat -  nálunk a kapcsolt vállalkozások tagjai közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.

Sajátos magyar szabályozás kapcsolt vállalkozásoknál

Forrás: HVG

Sok adóhatósági ellenőrzést láttunk már ebben a témában, és a tapasztalat az, hogy a transzferárazáshoz igazán értő adóellenőrök nagyon kevesen vannak. A szabályozás szerint csoportügyletekre olyan tanulmányt („nyilvántartást”) kell készíteni, amely alátámasztja, hogy az  adott csoportügyletben alkalmazott ár vagy árrés megfelel a független felek között szokásosan alkalmazott vagy felszámított árnak/árrésnek. A tanulmány szerkezetére és egyes tartalmi elemeire a 22/2009. (X.16.) PM rendelet tartalmaz előírásokat. Az adóhatósági vizsgálatok többségében az adóellenőrök még ma is azt vizsgálják, hogy a rendeletben előírt szerkezet és tartalom megvan-e. A tanulmányok érdemi vizsgálata általában elmarad, részben amiatt, hogy az adóellenőröknek nincs módjuk arra, hogy a transzferár tanulmányban bemutatott adatbázis lekérdezéseket ellenőrizzék, részben pedig azért, mert nagyon kevés olyan adóellenőr van, akinek az általánosságokon túlmenő speciális ismeretei lennének erről a témáról.

Ennek ellenére természetesen voltak olyan vizsgálatok, bár ezek száma még kevés, melyek során az adóhatóság vizsgálta azt, hogy a tanulmányban szereplő információk vajon helytállóak-e és a következtetés, mely szerint a társaság az adott ügyletben a szokásos piaci ár elvnek megfelelően számlázott, vajon elfogadható-e. Ezen vizsgálatok két csoportra bonthatók: az egyik esetében az adóhatóság által felállított transzferár csoport támogatása jelenik meg. Ezen csoport rendelkezésére áll az Amadeus adatbázis, melyet a transzferárral intenzíven foglalkozó tanácsadók is használnak. Az adatbázis segítségével a transzferár specialista adóellenőrök ellenőrzik a tanulmányokban hivatkozott adatbázis lekereséseket, és vizsgálják a lekeresések alapján a tanulmányban bemutatott következtetések helyességét. A vizsgálatok nagyobbik részében azonban az adóellenőröknek ilyen támogatásuk nincs. Ezen adóellenőrzéseknél a tanulmányok tartalmi kérdéseit firtató megállapítások közös jellemzője, hogy az adóellenőr nem tartja feladatának azt, hogy az állításait bármilyen módon érveléssel alátámassza.

Az egyik ilyen esetünkben az adóhatóság azt kifogásolta, hogy a magyar leányvállalat veszteséges, és bármit mutasson is a transzferár elemzés során kapott árrés tartomány, azaz hiába mutatja a lekeresés, hogy a független versenytársak többsége is veszteséges volt az adott időszakban (ne felejtsük el, hogy világgazdasági válság van, ahol teljes ágazatok váltak veszteségessé évekre), ezt nem fogadja el, mert egy leányvállalat nem lehet veszteséges, hiszen az anyacégtől függ, tehát a veszteség nyilván a nem megfelelő árazás miatt következik be. Az adóhatósági érvelés következő jellemző eleme, hogy erre a helyzetre a becslési eljárás alkalmazhatóságát állapítja meg, és minden bizonyítás, vagy piaci információkra történő hivatkozás mellőzésével ex cathedra kijelenti, hogy 10% árrést alkalmaz. Erre megállapítja az adóhiányt és a jogkövetkezményeket (bírság, késedelmi pótlék).

A szabályozás alapja az OECD Transzferár Irányelvek. Ennek alapvető megközelítése az, hogy ha az adóalany rendelkezik megfelelő transzferár tanulmánnyal, akkor a bizonyítás terhe megfordul: nem az adóalanynak kell bizonyítania azt, hogy jó a tanulmány és elfogadhatóak a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árak, hanem az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Ez a bizonyítás marad el az ilyen megállapításoknál, sőt, az adóhatóság sok esetben nem is érti, hogy miért is lenne az ő feladata a saját álláspontjának bizonyítása. Úgy érzik, hogy azzal, hogy a vizsgálatra a becslési eljárást alkalmazzák, egyben mentesülnek a bizonyítási teher alól. Ilyen változatot azonban az OECD Transzferár Irányelvekben nem találunk, ilyen mentesülése nincs az adóhatóságnak, és rá is érvényes, hogy álláspontját piaci adatokra épülő elemzéssel kell alátámasztania.

Mindezzel együtt arra lehet számítani, hogy ha lassan is, de nő azon adóhatósági transzferár vizsgálatok száma, ahol érdemi vizsgálat is történik, és valóban vizsgálják a tanulmányok tartalmát, állításait, az állításokat alátámasztó bizonyítékok (adatok) korrektségét. Úgyhogy megmarad, sőt még inkább igaz az az állítás, hogy a transzferár kiemelt adókockázatú kérdés.

Szmicsek Sándor
adó- és jogi szolgáltatások partnere
nemzetközi adószakértő
EU transzferár szakértő
Mazars Kft.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

A transzferár-dokumentáció határideje: május 31-e! - TEENDŐK

2011.05.28.39 betűzte: tartalommarketing

Egy közismert adóügyi bonmot szerint: "Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallást készíteni: maga az üzleti orgazmus." Sokan azonban nem így gondolják és megfeledkeznek arról, hogy a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje az idén május 31.

Az adózóna.hu nyomán a következő tanácsokat adjuk olvasóinknak.

A magyar vállalkozások számára az éves társasági adóbevallás teljesítésének kötelezettsége az egyik legfontosabb határidő az évben. A bevalláson túl azonban május 31-e a végső határideje három másik céges kötelezettségnek.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelni, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nemcsak a társasági adóbevallás, hanem a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is egyben a normál üzleti éves adózók esetében.

 A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31. Ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után, de az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett immár igen gyakran tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is egyben május 31-e a cégek számára, amelynek elmulasztása komoly konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek e kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.

A május 31-i határidőhöz kapcsolódó legfontosabb teendők

 (Auditált) számviteli beszámoló:

  • Beszámoló letétbe helyezése és közzététele elektronikus úton
  • Határidő május 30. (anyavállalat összevont, konszolidált beszámolóját június 29-ig)

1029-es bevallás:

  • Társasági adó
  • Hitelintézeti járadék (állami kamattámogatással érintett kamat és kamatjellegű bevétel után)
  • Energiaellátók jövedelemadója
  • Szakképzési hozzájárulás különbözetének rendezése
  • A levont 30 százalékos forrásadó
  • Art. 91/A § szerinti nyilatkozat jövedelemminimum nem alkalmazásáról
  • Adóelőleget is ezen a nyomtatványon kell vallani
  • Nyilatkozat kedvezményezett átalakulásról, kedvezményezett eszközátruházásról (bevalláson X-elni kell)
  • A vállalkozásnak nyilatkoznia kell, ha a transzferár kötelezettség teljesítésére közös nyilvántartást alkalmaz (Masterfile + országspecifikus nyilvántartás – először 2010-ben alkalmazható)
  • Esetlegesen befizetendő adót május 31-ig kell rendezni
  • Ha visszajár adó, azt automatikusan nem utalják ki, ehhez kiutalási kérelmet kell benyújtani

A bevallás benyújtásáig kell dönteni, önellenőrzéssel a döntés utólag nem helyesbíthető:

  • Adókedvezményeknél, kivéve, ha K+F bérköltség feltárása utólag történik
  • Nem realizált árfolyam-különbözetnél, mint adóalap módosító tételné
  • K+F kedvezmény esetén egy összegű vagy értékcsökkenés arányos adóalap csökkentés
  • Gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazása (akkor is áttérhet a gyorsítottra, ha korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)
  • Tíz százalékos adókulcs alkalmazása a 2010. első félévére vonatkozóan (ha a feltételeknek megfelel)
  • Fejlesztési tartalékképzés csak akkor lehetséges, ha a 2010-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget a vállalkozás

 Dokumentumok, igazolások, melyekkel a bevallás benyújtásakor rendelkezni kell, de nem kell benyújtani a bevallással együtt:

  • Alapítványi igazolások adományról
    • Filmiroda, előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása filmtámogatásról, az előadó-művészeti szervezet támogatásáról
    • Illetőségigazolás az adóbevallás benyújtásáig a 30 százalékos forrásadó alóli mentesüléshez
    • Transzferár dokumentáció (elkészítésének határideje: a Tao bevallás benyújtás napja)

Iparűzési adó bevallás:

  • Az önkormányzatokhoz kell továbbra is benyújtani, papír alapon
    • Az adóelőleget a Tao-hoz hasonlóan önadózással kell bevallani
    • Az adóalap csökkenthető a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével
    • Foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap kedvezményének alkalmazásáról (1 millió Ft/létszám növekmény) dönteni kell
    • Ha korábban igénybe vette a kedvezményt, de a létszám 5%-ot meghaladóan csökkent, most adóalapot kell növelnie
    • EVA alany dönthet úgy is, hogy az EVA alap 50%-a után fizeti a helyi iparűzési adót

Innovációs járulék bevallás:

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferárak transzferár ellenőrzés eu tpd

Transzferár-dokumentációs kötelezettség

2011.05.12.45 betűzte: tartalommarketing

A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó - legtöbb esetben - május 31-i határidő közeledtével egyre több ránc jelenik meg a multinacionális vállalatcsoportok pénzügyi vezetőinek homlokán: miként kezeljék a 2010-es év törvényi változásait, mekkora kockázatot jelent a társaság életében egy - jó eséllyel bekövetkező - transzferár ellenőrzés?

A kockázat minimalizálásának mikéntjeire adott válaszok rendkívül széles skálán mozognak, ezek közül a 3 legjellemzőbb alternatíva előnyei és hátrányai az alábbiak: A házilag készített és egy ellenőrzésen már átment transzferár nyilvántartás jó kiindulópontot jelenthet, lényegesen egyszerűbb csak az adatokat frissíteni, de ennek két okból is jelentős kockázata van!

Egyrészt a friss – 2010. január 1-től hatályos - jogszabály-változásoknak nem biztos, hogy megfelel a korábbi dokumentáció, másrészt az ellenőrzési tendenciák is változtak az elmúlt 1-2 évben, ráadásul egyre képzettebb revizorok mennek ki a cégekhez.

Ennek megfelelően sokkal mélyrehatóbbak a vizsgálatok formai és tartalmi szempontból is, tehát amit elfogadtak korábban, azt a következő évben semmilyen garancia nincs rá, hogy megfelelőnek találják, amint erre több példát is láttunk a közelmúltban - olvasható a Transferpricing Kft. elemzésében.

Az anyavállalat által adott központi transzferár dokumentáció szintén jelentős könnyebbséget jelenthet az itthoni kapcsolt vállalkozásoknak, de önmagában nem elégséges, mégis sok helyen a leánycégnek csak ez áll rendelkezésére és kevesen tudják, hogy ebben az esetben el kell készíteni a specifikus nyilvántartást is!

A legtöbb társaság szerint még mindig külső szakértő által készített transzferár nyilvántartás a legmegnyugtatóbb a kockázat minimalizálása szempontjából, de kétségkívül ez a legköltségesebb megoldás is. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata nem egységes, az egyes ellenőrzési osztályok gyakran korábbi megállapításaikat „precedensként” alapul véve állnak hozzá egy-egy újabb társaság kapcsolt tranzakcióinak elemzéséhez.

Fokozottan fókuszban van a veszteséges ügyletek, a külföldről kapott menedzsment és központi szolgáltatások, a kölcsönügyletek és cash-pool rendszerek vizsgálata. Várhatóan nem lesz zökkenőmentes azoknak a társaságoknak az élete sem, akik úgy döntöttek, hogy a 2010-es transzferár nyilvántartásukat már az ún. EU-TPD formában kívánják elkészíteni, hiszen a revizorok többsége csak elvétve találkozott ilyen – többnyire az anyavállalat által készített – transzferár dokumentációval.

Ráadásul sok társaság eddig sem szerződésenkénti, hanem összevont, egy központi funkcionális elemzéssel, piacelemzéssel, társaságbemutatással rendelkező dokumentációt készített, vagyis részben már az EU-TPD formai felépítése szerint dolgoztak.

Fontos látni azt is, hogy – bár a 2010-es jogszabály változások részben egyszerűsítették a nyilvántartások elkészítésének módját – a magyar szabályozás még mindig az egyik legszigorúbbnak számít Európában, ráadásul az Adóhatóság a PM rendelet előírásait „felpuhító” alapelveket hajlamos figyelmen kívül hagyni egy-egy vizsgálat során.

Sok esetben ez a helyzet cégcsoporton belüli konfliktus forrása is lehet: a magyar társaságok transzferár felelőse tisztában van a fennálló kockázatokkal, azonban a külföldi cégvezetés – a fenti helyzet ismeretének hiányában – jóhiszeműen bízik a központi transzferár rendszer helyességében, elegendő voltában és feleslegesnek tartja további erőforrások összpontosítását a helyzet kezeléséhez. Meglepően sok olyan cég van még jelen pillanatban is a piacon, akik nem készítenek semmilyen transzferár dokumentációt, mivel a társaságok – a szükséges mutatószámok hiánya miatt – tévesen úgy gondolják, hogy méretüket tekintve nem érik el a középvállalkozási kategóriát.

A Kkv. tv. azonban világosan fogalmaz: a besorolásnál – konszolidált beszámoló hiányában – minden kapcsolt vállalkozás adatait össze kell adni és ezzel a számítással már a legtöbb esetben nyilvánvalóvá válik a transzferár dokumentációs kötelezettség ténye.

forrásmegjelölési lehetőség: Céges Weblap elhelyezése - google keresőmarketing

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó multik transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

Transzferár ellenőrzési irányelvek

2011.05.11.01 betűzte: tartalommarketing

2011. évi ellenőrzési irányelvek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. február 21-én - törvényi kötelezettségének eleget téve, a budapesti sajtótájékoztatón bejelentettek szerint – közzéteszi a 2011. évi ellenőrzési tevékenységének fő irányait, ezáltal biztosítva annak széleskörű megismerhetőségét.

Az adó- és vám szakterület szervezeti integrációja megteremti az erőteljesebb hatósági jelenlét, a költségvetést károsító adózói magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok gyorsabb feltárásának, visszaszorításának lehetőségét.

2011-ben az ellenőrzés stratégiai kérdése, hogy minél előbb fellépjen a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben.

Idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, mert a helyes adózói magatartás kialakítása mellett az adóhatóság a „fantom” cégek minél nagyobb arányban és minél hamarabb történő kiszűrésére törekszik.

Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – beruházások esetén.

Nem csökken a kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége: a jogosulatlan visszaigénylések gyors felismerésével az ehhez kapcsolódó kiutalások megakadályozása.

A bevallások utólagos vizsgálata vonatkozásában pedig továbbra is kiemelten kezelendő a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítése; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve vagyonosodási vizsgálatok a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, illetőleg a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői körében.

Emellett azonban új feladatként jelenik meg többek között:

  • ·         a transzferárak ellenőrzése – a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;
  • ·         a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlásának vagy értékesítésének vizsgálata;
  • ·         a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a táraságoknál;
  • ·         a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében;
  • ·         a benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése alapján a tőzsdei ügyletek vizsgálata;
  • ·         a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó ellenőrzése;
  • ·         az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.

2011. évben is elsősorban a szolgáltató szektor és ezen belül is a nagykereskedelem kerül kiemelésre. Emellett azonban figyelemmel kíséri az adóhatóság többek között az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építményüzemeltetőket. Az ipari és a mezőgazdasági szektorokból kiemelésre került az építőipar, az élelmiszergyártás, húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erőgazdálkodás és a fakitermelés is

Törvényi előírás alapján 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása. Budapest nyújt színvonalas szórakozási lehetőséget. Ha Ön kaszinót keres, ha pókerezni akar, nagy választék áll rendelkezésére. A budapesti játékkaszinók remek a játék és marketing lehetőséget biztositanak a nemzeti szellem jegyében. Adózás helyett verje el pénzét több évi munkája jövedelmét  Budapesten: Kártya játékkaszinó - Casino Hungary

Szólj hozzá!

Címkék: apeh transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés Budapest