hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop billentyűzet matrica
    Laptop billentyűzet matricaÚj hardver vagy okos megoldás A laptop egyik leggyakrabban használt hardver alkatrésze a billentyűzet, a billentyűk. A laptopszervizbe hozott gépek javításának nagy hányada a billentyűzet cseréjére...
  • Laptop alkatrész
    Laptop alkatrészSzervizben érdemes hardvert vásárolni A laptop alkatrészeket internetes, online boltban is megvásárolhatod, de a szervizszolgáltatást nyújtó laptophardware-nél is kaphatsz kiváló minőségű...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (9) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (1) laptop szerviz (1) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) sms küldés (2) SMS küldés (4) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Megoldódott a Brexit utáni munkavállalás Nagy-Britanniában?

2016.07.24.30 betűzte: tartalommarketing

europai unio kivalasKörvonalazódik egy mindenki számára előnyös ajánlat

Talán mégsem kell túl nagy árat fizetnie Európának a Brit kilépésért, és ha jól értelmezzük az üzeneteket, és azok nem csak marketing célokat szolgálnak, akkor az angolok is nyugodtabban aludhatnak.

A The Gurdian szerint az Európai Unió felajánlja a briteknek, hogy a következő 7 évben korlátozhatják a munkaerő szabad beáramlását országukba, de mégsem veszítik el a közös piachoz való hozzáférést. Ennek az az ára, hogy továbbra is a mostani mértékben járulnak hozzá az uniós költségvetéshez. Ez Magyarország szemszögéből a lehető legelőnyösebb megoldás, hiszen biztonságban lehetnek a már ott dolgozó munkavállalók, és mégis hozzáférhet az ország azokhoz a forrásokhoz, melyeknek jelenleg az egyik legnagyobb haszonélvezője.

Szakértők szerint, sürgősen meg kellene állapodni a britekkel a Brexit mikéntjét illetően, mert az elhúzódó bizonytalanság nem tesz jót egyik felnek sem, tovább növeli a piacok bizonytalanságát.

A legtöbben úgy vélekednek, hogy amennyiben Anglia tényleg benyújtja a kiválási dokumentumokat, az EU olyan együttműködést fog szorgalmazni, mint amilyen Norvégiával szemben áll fenn.

1 komment

Címkék: marketing ár transzferár eu tpd Európai Unió Brexit

A BREXIT hatása Európában

2016.07.17.32 betűzte: tartalommarketing

brexit gazdasag hatasA Németek fizethetik meg az árát?

Németország gazdaságát nem teszi tönkre, azonban jelentős hatást gyakorolhat rá a Brit kilépés az Európai Unióból. Különösen érzékelhető lesz ez, a hatás az autóiparban, az energetikai szektorban, a távközlésben, az elektronikai termékek gyártóinál, a kohászatban, a kiskereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásoknál.

A június 23-i népszavazás hatásait egyelőre felmérni sem tudják a piaci szereplők, egyszerűen azért, mert arra nem készültek fel, nem igazán tartották valószínűnek a hasonló végkimenetelt. A cégek és vállalatok életében hatalmas változás állhat be, mindenképpen változni fog az európai közös vállalatok transzferár megállapítási szabályzata.

Rainer Sontowski, a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) államtitkára egy, a kamarai szövetség és az Európai Bizottság által június 24-én, Berlinben rendezett befektetői konferencián hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a brit választók népszavazáson kinyilvánított akaratát. „Jóllehet a Brexit megrázza Európát, de nem jelenti a világ végét”. Véleménye szerint „Európának most új szövetségre van szüksége: új őszinteségre, új elhivatottságra, elkötelezettségre és új egységre”. Megerősítette, hogy a Brexit után az EU-ban nem mehetnek a dolgok úgy, mint korábban. „Tovább kell dolgoznunk egy új Európán”, fogalmazott az államtitkár.

Alapvető problémaként említik a német gazdasági szakemberek a munkahelyek megszűnését a Brexit után, hiszen a német gazdaság, a feldolgozóipar rá van utalva az európai közös piacra.

Az európai gazdaságra az egyik legnagyobb csapást az jelentené, ha a BREXIT után megszűnő szerződések és megállapodások nyomán újra bevezetésre kerülne a vám, mely jelentős költségtöbbletet jelentene az exportáló és importáló cégeknek egyaránt.

Szólj hozzá!

Címkék: adó export transzferár árpolitika piaci ár tömeges sms küldés cégstratégia

Swott elemzés a télikertépítésben?

2016.04.29.28 betűzte: tartalommarketing

swot elemzesA stratégiai tervezőmunka egyik lépéseként célszerű megvizsgálni a cég szélsőségesen gyenge és erős adottságait, továbbá azokat a jövőbeli esélyeket és veszélyeket, amelyek részben ezekből az adottságokból, részben a környezet előre jelezhető és váratlan eseményeiből következhetnek. Az elemzés bevált eszköze a SWOT (magyarosan GYELV) mátrix. Ne gondoljuk, hogy ennek semmi köze a télikertépítéshez vagy a teraszbeépítéshez a transzferár kontextusában.

A SWOT elemzést nem csupán vállalati szinten érdemes elvégezni. A gyakorlatban igen hasznos az üzletági, továbbá az egyes funkcionális területekre elkészített SWOT elemzések. Minél mélyebb a szegmentáció a SWOT elemzés tárgyának kijelölésénél, annál konkrétabb célrendszert és cselekvési programot lehet hozzárendelni a kapott helyzetképhez. A diagnosztikai mátrixra épített akcióirányok SWOT elrendezésű térképét többféleképpen szemléltethetik. A két SWOT mátrix rokon egymással: az első a megállapításokat, a második a lehetséges teendőket foglalja magába.

A cég versenypozíciójának minősítése

A cég fontosabb pozícióit részben jellegük szerint, részben „objektumorientáltan” érdemes vizsgálni. Jellegük szerint célszerű kiemelni a piaci, tudományos-technikai, gazdasági-pénzügyi, információs és irányítási pozíciókat, mivel ezek közvetlenül jelzik a cég sikerének vagy kudarcának jeleit és a beavatkozás természetét. Az objektumorientáció annyit jelent, hogy a cég különféle értékhordozóinak állapotjellemzőit vizsgáljuk, s e jellemzők szükséges és elégséges mértékét igyekszünk összehangolni a környezet igényeivel, versenyfeltételekkel, jövőbeli céljaink elérendő saját színvonalunkkal.

Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a télikertgyártással és építéssel foglalkozó cégeknek és szakembereknek is meg kell ismerkedniük a piaci elemzések fajtáival.

Szólj hozzá!

Címkék: építés transzferár télikert cégstratégia SWOT elemzés télikertgyártás

Marketing tanácsok télikert gyártóknak

2016.04.24.38 betűzte: tartalommarketing

marketing strategia telikertReklámköltség, transzferár és adózás

A vállalkozások, cégek és üzletek számára jelentős költséget jelent a transzferár dokumentáció és az adóbevallás és nyilvántartás elkészítése. Ezen költségekhez jön hozzá a marketing ára. Szerencsére a teraszbeépítéssel és télikertépítéssel, gyártással foglalkozó cégek már választhatják a tömeges sms üzenetküldést, mint marketing kampányformát. A cégek marketing stratégiájának kialakításakor több szempontot kell figyelembe venni. A most felsorolt reklámszempontokat nem csak télikertgyártók és teraszbeépítők hasznosíthatják.

A vevőkkel kapcsolatos marketingtanácsok:

  • Vezessünk nyilvántartást legjobb vevőinkről és keressük azokat a módokat, ahogy ennek felhasználásával tájékoztathatjuk őket tevékenységükről.
  • Tájékoztassuk a cégről, a jövőre vonatkozó elképzelésünkről a lehető legőszintébben a számunkra kedves vásárlókat. Nem azért, hogy felfedjük üzleti titkainkat, ezzel esetleg segítve versenytársainkat, hanem hogy kimutassuk irántuk a bizalmunkat és hitünket, hogy támogatni fognak minket.
  • Válaszoljunk azonnal minden kérdésre – még akkor is, ha a válaszban csupán visszaigazoljuk, hogy megkaptuk üzeneteiket.
  • Használjunk fel garanciajegyeket, a korábbi rendeléseket és minden más eszközt arra, hogy személyesen kapcsolatba kerüljünk a vevőinkkel! Lepjük meg őket alkalmanként egy rövidke üdvözléssel anélkül, hogy megrendelésre ösztönözzük őket, vagy szívességet kérnénk tőlük.
  • Tegyük vevőinket „tulajdonossá” üzletünk valamely fontos területén.
  • Lássuk el vevőinket történetekkel vagy viccekkel, amiket továbbadva beszélgetéseket kezdhetnek másokkal.
  • Győződjünk meg arról, hogy szervezetünk minden dolgozója törje a fejét olyan javaslatokon, amelyek növelik az eredményességet az üzletünkhöz kapcsolódó területeken.

A jól elkészített üzleti terv és marketing stratégia segíthet abban, hogy nagyobb haszonnal értékesíthetjük szolgáltatásainkat, legyen az akár teraszbeépítés vagy télikertgyártás.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing tanácsok transzferár télikert marketing kampány teraszbeépítés

A lízing fogalma

2016.01.19.51 betűzte: tartalommarketing

lízing felépítéseNem szorosan kapcsolódik a transzferár meghatározás kérdésköréhez a lízing fogalma, de legalább olyan fontos ismernünk a lényegét, mint a mobil marketingben a tömeges SMS üzenetküldés szerepe is óriási az SMS kampány lebonyolításakor.

A lízing az 1950-es, 60-as évkben az USA-ban terjedt el nagyobb méretekben és térhódítása a világ minden táján azóta is tart – írja Gellét Andor Banküzletek című könyvében.  Ez nem jelenti azt, hogy a kölcsönbérleti üzletet ilyen vagy olyan formában már akár az ókorban ne ismerték volna, de újrafelfedezése, formáinak mai szofisztikáltabb kialakítása kétségtelenül az amerikai cégekhez és bankokhoz vezet vissza.

A lízing olyan finanszírozási formák sokasága, mely közvetve vagy közvetlenül az állóeszközök finanszírozásához kötődik. Vagyis a hangsúly ma nem az anyagi javak ideiglenes kölcsönzésén, hanem mindezek közép-, ritkábban hosszú lejáratú finanszírozásán van. Angol terminológia szerint: secured asset financing, azaz a mérleg eszközoldalának olyan közép- vagy hosszú lejáratú finanszírozása, melyet a bérbe adott állóeszközre a hitelező által kiterjesztett zálogjog biztosít.

A lízing nemzetközi elterjedését az a körülmény magyarázza, hogy a termelők számos esetben nem tudják, vagy nem kívánják az épületeket és / vagy a termelő berendezéseket még halasztott hatályú fizetési kondíciókkal sem megvásárolni, vagy azért, mert nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzeszközökkel, vagy a vevő országában fennálló deviza és egyéb hatósági rendelkezések ezt nem teszik lehetővé, vagy mivel a gyár, üzem, iroda stb. gyors elavulási kockázatot képvisel. Mindezeknek a beruházóknak a bérbe vevés tűnik a legjobb, sokszor az egyetlen megoldásnak.

Szólj hozzá!

Címkék: mobil marketing kölcsön sms küldés sms kampány transzferár zálogjog banküzlet

Előzetes ármegállapítási kérelem

2015.12.17.06 betűzte: tartalommarketing

transzferár előzetes ármegállapítási kérelem - adózás - más: marketing kommunikáció, sms x

Az előzetes ármegállapítási kérelem (angolul: “Advance Pricing Arrangement” másnéven “APA”) 2007. január 1-jén került bevezetésre a magyar törvényi szabályozásban. Az APA intézménye a Pénzügyminisztérium felé benyújtott előzetes transzferár-képzési állásfoglalások iránti kérelmek rendszerét kívánta felváltani.

Az előzetes ármegállapítás intézménye megegyezést tesz lehetővé az adóhatóság és az adózó között, egy kapcsolt vállalkozási ügyletben a jövőben alkalmazandó szokásos piaci árról.

Az előzetes ármegállapítási eljárás lehet egyoldalú (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki), kétoldalú (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki), valamint többoldalú (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki). Előzetes ármegállapítás a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott bármely tranzakcióra kérhető. Egyoldalú eljárás esetén lehetőség van két különböző típusú kérelem beadására. A kérelem irányulhat a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszer meghatározására, vagy a módszer illetve a szokásos piaci ár együttes meghatározására.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályozást Az Adózás Rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132/B. és 132/C. §-a szabályozza.

Előzetes ármegállapítás iránti kérelmet csak ügyvéd vagy adótanácsadó nyújthat be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgyának értékén alapul. Az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet; az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtása előtt az adózó előzetes konzultációt kérhet az eljáró hatóságtól.

Az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet az eljáró hatóság két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat; valamint az előzetes ármegállapítás három vagy öt évre kérhető, mely egyszer három évre meghosszabbítható.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem díjszabását az eltérő típusú kérelmek figyelembevételével állapították meg. 2009-ben az eljárási díjakat jelentősen lecsökkentették, mivel a 2007-ben meghatározott díjszabás túl magasnak bizonyult, és nagyon csekély számú kérelem érkezett. A jelenleg érvényben lévő díjszabás a következő:

  • egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg;
  • egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg;
  • kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint;
  • többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.

A díjszabási rendszer átalakítását valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célzó lépések hatására az előzetes ármegállapítási kérelmek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vállalatok fokozatosan kezdik felfedezni a kérelemben rejlő előnyöket, hiszen egy előzetes ármegállapítási kérelem megerősíti az alkalmazott transzferárképzési módszert; csökkenti az alkalmazott transzferárakkal kapcsolatos kockázatokat és a viták lehetőségét; csökkenti a kettős adóztatás esélyét; mérsékli az adóellenőrzésekkel kapcsolatos védekezés költségeit; valamint mérsékli a transzferár-nyilvántartás elkészítésének költségeit.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a előzetes ármegállapítási kérelem című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2011. szeptember 9.

Más téma:

Mobilmarketing - tömeges SMS küldés magyar és külföldi mobilhálózatra

Címkék: adó marketing kommunikáció transzferár adóhatóság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés törvényi szabályozás

A transzferár nyilvántartási kötelezettség

2015.12.07.48 betűzte: tartalommarketing

Összefoglaló: a transzferár nyilvántartási kötelezettség jogi háttere

transzferár nyilvántartás tartalmára vonatkozó előírásokat a 18/2003 és 22/2009 PM rendelet szabályozza. A 2010. adóévet megelőző adóévek kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás tartalmát a 18/2003-as PM rendelet szabályozza, míg az ezt követő időszakot a 22/2009 PM rendelet.

A magyar transzferár szabályok azon információk bemutatását írják elő az adózók számára, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

A 22/2009 évi PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget, melyek az önálló nyilvántartás illetve a közös nyilvántartás. Az adózó a társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja. A következőkben bemutatjuk a két különböző nyilvántartás tartalmi követelményeit.

Önálló nyilvántartás

Az önálló transzferár nyilvántartás tartalma megegyezik a korábbi 18/2003-as PM rendelet tartalmával, mely szerint a nyilvántartás öt fő részre bontható:

A kapcsolt vállalati ügylet részletezése: Az adózó és a kapcsolt vállalatok adatainak (név, cím, adószám), a szerződés tárgyának, főbb kikötéseinek bemutatása.

Iparági elemzés: A lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit mint például a piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, a belépési korlátok szükséges ebben a részben bemutatni.

Tevékenység és vállalati elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része bemutatja a vállalat illetve a cégcsoport rövid történetét, illetve a főbb változásokat. A tevékenység elemzés tekintetében a fő értékteremtő tényezőket kell megvizsgálni, a kapcsolt vállalati ügyletbe bevont egyes társaságok szerepét, az általuk végzett tevékenységeket, a felhasznált erőforrásokat továbbá a viselt kockázatokat. Általánosságban elmondható, hogy a tranzakcióban résztvevő felek által kapott ellenszolgáltatás mértékének meg kell felelnie az általuk nyújtott hozzájárulás, illetve közreműködés mértékével.

Gazdasági elemzés: A gazdasági elemzés két fő részre bontható:

  • a legmegfelelőbb transzferár képzési módszer kiválasztása: A szokásos piaci ár meghatározására használatos módszerek körét a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvény(“Tao. törvény”) 18. § (2) bekezdése szabályozza. Fontos, megjegyezni, hogy az egyes módszerek kiválasztását illetve elutasítását a nyilvántartásban indokolni kell.
  • összehasonlító ügyletek, illetve a szokásos piaci ár tartomány meghatározása: A keresési kritériumok révén olyan összehasonlításra alkalmas ügyleteket kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár megállapítását.

Pénzügyi elemzés: A transzferár nyilvántartás ezen része a vizsgált vállalat által alkalmazott árak, vagy elért eredmények kiszámítását, az esetleges kiigazításokat, illetve azok bemutatását tartalmazza.

Közös nyilvántartás

A 22/2009 PM rendelet alapján az adózó jogosult úgynevezett közös nyilvántartás elkészítésére, mely két fő részből áll:

- a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;

- a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

A fődokumentum részei:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása;
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása;
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások;
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk;
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása;
  • költség-hozzájárulási megállapodások;
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A specifikus nyilvántartás elemei megegyeznek az önálló nyilvántartásban foglaltakkal. A specifikus nyilvántartás tartalmazza:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai;
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya;
  • összehasonlító elemzés;
  • összehasonlítható adatok bemutatása;
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása; illetve
  • elkészítés és módosítás időpontja.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége abban rejlik, hogy a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettségeket meg lehet osztani a csoporton belül. A fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a vállalatcsoport minden tagjánál, így a magyar illetőségű tagoknak csak a specifikus nyilvántartási részt kell elkészítenie. Itt szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a közös nyilvántartás megléte nem jelenti azt, hogy a vállalat összes kapcsolt vállalati ügylete dokumentálásra került. Meg kell vizsgálni hogy az adózó kötött- e olyan kapcsolt vállalati ügyletet, melyet a közös nyilvántartás nem fedett le. Ebben az esetben fontos, hogy ezen ügyletek szokásos piaci ár jellege bemutatásra kerüljön a specifikus nyilvántartási részben.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

A 22/2009. PM rendelet 2012. január 1-vel megváltozott, és egy új nyilvántartási formát vezetett be az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetében.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja e szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

Egyszerűsített nyilvántartás

A magyar szabályozás a külföldi szabályozásokhoz hasonlóan tartalmaz egyfajta “lényegességi” küszöböt, és lehetőséget ad bizonyos kapcsolt vállalati ügyletekre vonatkozóan egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére.

Az egyszerűsített nyilvántartás tartalmi követelményei megegyeznek a 18/2003 és 22/2009 PM rendeletekben. Az egyszerűsített nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a szerződő kapcsolt vállalkozások bemutatását;
  • a szerződés tárgyának, keltének, tartamának és adatainak felsorolását;
  • a szokásos piaci ár vagy tartománya meghatározását; illetve
  • a nyilvántartás elkészítésének dátumát.

Jelentős változást hozott a 22/2009 PM rendelet a “lényegességi” küszöbérték meghatározásában. Míg korábban a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladhatta meg. Illetve az egyszerűsített nyilvántartást az adózó keretszerződések esetében, melyek nem rendelkeztek lejárattal nem alkalmazhatta. A 22/2009 PM rendelet a nettó ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű szerződések alapján lebonyolított ügyletek esetén szintén lehetőséget biztosít egyszerűsített nyilvántartás elkészítésére. Ugyanakkor a 18/2003-as rendelettel ellentétben a nettó ötvenmillió forintos összeghatárt a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra vetítve kell meghatározni, ezen módosítást 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség tejesítésére is lehet alkalmazni, feltéve, hogy a nyilvántart elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új rendelet hatályba lépésének a napja, azaz 2010. január 1-je.

A 2012. január 1-vel hatályos változások köre érintette az egyszerűsített nyilvántartást is. Az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, akkor az adózó mentesül a nyilvántartási kötelezettség elkészítése alól, ezt szintén visszamenőleges hatállyal lehet alkalmazni a 2011.évi nyilvántartási kötelezettségekre is.

Könnyítések

Ugyan a PM rendelet nyelvezete nem teljesen tiszta, ugyanakkor a gyakorlat megmutatta, hogy a nyilvántartásokat nem kell szerződésenként elkészíteni. Ez nem csupán az összevonás tényét takarja mely szerint az egyes szerződések összevonhatók, amennyiben a teljesítési feltételek azonosak, vagy a szerződések tartalmukban szorosan összefüggnek, hanem azt is hogy a vállalat egyetlen transzferár nyilvántartást is készíthet, mely az összes ügyletet tartalmazza. A transzferár nyilvántartás a gazdasági elemzés résznél válik szét szerződések szerint, de itt is készíthetünk egy gazdasági elemzést azon ügyletekre vonatkozóan melyek szorosan összetartoznak és eleget tesznek a PM rendelet megfogalmazott összevonhatósági követelményeknek.

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet 2012-es változásainak értelmében – visszamenőleges hatállyal már a 2011. évi adókötelezettség esetében is – a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18.  § (8) ];
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére;
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra;
  • ingyenes pénzeszköz-átadás,illetve
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban (az egyszerűsített nyilvántartás alatt már írtunk erről).

A 22/2009 PM rendelet értelmében a transzferár nyilvántartást nem magyar nyelven is el lehet készíteni, mely rendelkezés visszamenőleges hatállyal bír, és már a 2009. évi nyilvántartás elkészítésére is alkalmazható. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az adózó nem mentesül teljesen a fordítási költségektől, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során, megadott határidőn belül kérheti a nyilvántartás, vagy a nyilvántartás bizonyos részeinek magyar fordítását.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a transzferár nyilvántartás című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

transzferar-seo marketing

 transzferár nyilvántartás - seo - csoportos sms küldés - keresőmarketing

Címkék: transzferár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferar-kotelezettseg

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Télikert építő szolgáltatás, Bp

2015.04.28.55 betűzte: tartalommarketing

Télikertek tervezése, gyártása, beszerelése. Télikertépítés - Budapest. Teljes körű szolgáltatás a felméréstől kezdve a tervezésen át az elemek legyártásáig, illetve azok beszereléséig. Az anyacég gyártotta tartós és olcsó  nyílászárók remek hőszigetelő-képessége jóvoltából az ügyfelek a rezsicsökkentésen túl is sokat megtakaríthatnak a téli fűtési számlán. A télikert készítés nemcsak lakóépületekben, hanem közintézményekben, irodákban, vendéglátóegységekben is felettébb praktikus megoldás a zöld környezet megteremtésére.

Zöld környezet kialakítása

Ha  budapesti irodájában építteti be a teraszt vagy az erkélyt és egzotikus növények elhelyezésével alakít ki impozáns télikertet, akkor partnerei és ügyfelei is jobban érzik majd magukat önnél. Kávézója vagy étterme télikertjébe kiülve télen sem kell fázniuk, ha kellemes környezetben szeretnének eltölteni pár órát; így könnyen lehet, hogy tovább maradnak majd, és a transzferár szerződés megkötése közben rendelnek is még egy zöld teát. 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing szerver szolgáltatás honlap optimalizálás transzferár télikert Budapest

A 2012-től érvényes transzferár törvénymódosítások lényege

2012.05.02.00 betűzte: tartalommarketing

Bár blogunk több közleményben is foglalkozott a 2012. január 1-jétől hatályba lépett törvényi szabályozás változásaival (pl: Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés), a hozzánk érkező megkeresések alapján azt tapasztaljuk, hogy a 22/2009. évi PM-rendeletből nem olyan könnyű kihámozni, pontosan mi az, ami ez év elejétől megváltozott. Ezért segítségére sietünk olvasóinknak: az alábbi összefoglalót szakértői vélemény alapján állítottuk össze.

 

Tehát:

Mint ismeretes, a 2012 január 1-jétől hatályba lépő adóváltoztatások számos új elemmel bővítették a kapcsolt vállalkozások illetve a transzferárazás kérdéskörét. Ilyenek például

a társasági adótörvény változásai

Fontos tudni, hogy a Magyarországon kívüli fióktelepekre vonatkozóan megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében tehát nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartást készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól az adózó külföldi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály: A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol az piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai

Mulasztási bírság változása: Amennyibe az adózó a határidőre – adóévet követő 150. nap – nem készíti el a nyilvántartást, vagy a nyilvántartás hiányos, akkor az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének nyolcszorosát.

Transzferár nyilvántartás nyelve: A korábbi esetekben nem volt szükséges szakfordítást készíteni abban az esetben ha a nyilvántartás nem magyar nyelven késztetette az adózó. Az új törvény értelmében, abban az esetben ha az adózó a nyilvántartását nem magyar, angol, francia vagy német nyelven készítette el akkor az adóhatóság felhívására köteles annak (vagy kijelölt részeinek) magyar szakfordítását elkészíttetni a megadott határidőn belül.

22/2009. évi PM rendelet változásai

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet változásainak értelmében a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18. § (8) ]
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra
  • ingyenes pénzeszköz-átadás
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának bevezetése

Az PM rendelet legnagyobb újítása az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának fogalmának bevezetése volt.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja ezen szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

A hivatkozott rendelet teljes szövege a 2012-re vonatkozó változások jelölésével itt érhető el:

Transzferár - Törvényi szabályozás - 2012-es változások

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak törvényi szabályozás

Három transzferár-dokumentum

2012.04.13.17 betűzte: tartalommarketing

A transzferárakról magyarul
 

Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja kiadásában mostantól az új OECD Modellegyezményt és kommentárját, valamint a 2010-ben jelentősen átdolgozott OECD Transzferár Irányelveket és teljesen új témaként a 2010. évi OECD jelentést a telephelyeknek tulajdonítható nyereségről is magyar nyelven olvashatják, melynek szerkesztője Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Mindhárom dokumentum részleteiben foglalkozik a transzferárazás nemzetközi vállalatcsoportokat érintő kérdéskörével, melynek eredményeként eldől az egyes tagvállalatok nyereségének adóztatási helye, tehát közvetlen hatást gyakorolnak a központi költségvetés bevételeire. Nem véletlen, hogy a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhivatal ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetről, illetve annak bírság következményeiről még nem is beszéltünk.

Ha figyelembe vesszük, hogy az adóhatóság 2011. első félévében közel 150.000 lefolytatott ellenőrzésből nagyságrendileg 150 milliárd forintnyi jogerős megállapítást tett; valamint, hogy a NAV-ban 2010. október 1-től külön, transzferárazási kérdésekre specializálódott osztály működik, egyértelművé válik, hogy a gazdasági társaságoknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak megfelelőek legyenek.

Cégcsoporton belüli adóoptimalizálás, a kettős adóztatás elkerülése csak a részletszabályok, a most megjelent kiadványok ismeretével érhető el. 2012. április 18-án (szerdán) a kiadványok megjelenésének apropóján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja és a tanulmányok lektorai, a Mazars Kft. vezetői Transzferárról magyarul  címmel konferenciát rendeznek, amelyen a vállalkozások szakemberei első ízben kaphatnak átfogó képet az újdonságokról.

A rendezvényen többek között előadóként jelen lesz Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke, a NAV Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály vezetője, Fotiadi Ágnes, valamint a Mazars vezető szakértői. A szervezők a konferenciára várják a témakörrel érintett gazdasági társaságok, valamint a sajtó képviselőit, hogy személyes találkozásra, egyeztetésre, az esetleges problémák, kérdések felvetésére a jogalkotók, az ellenőrző szervek és a gyakorlati alkalmazók felé lehetőséget biztosítsanak.

A rendezvényről további információ és jelentkezési lehetőség található a www.transferpricingcenter.com oldalon, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjában Csincsák Évánál (1/413-2159).  (OTS)

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár

Hirdetési lehetőség transzferár-témában

2012.03.03.19 betűzte: tartalommarketing

HIRDETÉSI LEHETŐSÉG - HONLAPOK OPTIMALIZÁLÁSA

Ezúttal nem az adózásokról, nem a dokumentációkról és nem is az ellenőrzésről lesz szó, hanem arról, hogy - többek között ennek a blognak a részvételével - eredményesen optimalizálom mind a témába vágó saját oldalaimat, mind a megbízómét. Az ő weblapjának a linkje jobbra, a legfelső Hirdetés dobozban szerepel. A címmel azonos kifejezésre történő Google-keresés esetében az adott oldal most már hosszú ideje benne van az első 3 vagy első 4 találatban, ráadásul úgy, hogy 1-2 sajátom előzi meg. Ennek oka nem feltétlenül az, hogy a magam oldalait is erősen erre a kifejezésre optimalizálnám, itt inkább a másodlagos linkeknek van szerepük, no meg elsődlegesen persze annak, hogy magára a transzferár szóra most már egy éve optimalizálom két szakmai blogomat és azt az eredeti posztot is, amellyel az egész történet kezdődött. Így három olyan oldalam is van, amelyek az adott kulcsszóra való keresés esetében általában benne vannak az első 5-ben.

Jelesül:

Ezúton is felhívom az érdeklődők szíves figyelmét, hogy mindhárom helyen - továbbá valamennyi keresőmarketing-célú oldalamon - kedvező feltételekkel tudok hirdetéseket, reklámokat, vagy a megrendelő oldalára mutató linket elhelyezni.

Továbbá: Kedvezményes áron vállalom HONLAPOK OPTIMALIZÁLÁSÁT. ÍRJON!

Szólj hozzá!

Címkék: hirdetés reklám honlap optimalizálás transzferár

Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?

2011.12.19.17 betűzte: tartalommarketing

A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni, de általános esetben a jogi szabályozás vehető alapul. Lássuk.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség
terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot,
egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és
külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági
társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az
adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti (kissé nehézkes, a jogi nyelv körmönfontságát tükröző) mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött
szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a
kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.

Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
•    összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
•    éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont
(konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített
éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg
alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval,
összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás
esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro- (kis-) és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a
számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten
túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy
elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép- (kis-)
vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi
az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár/nyilvántartást
készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel
kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés,
amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként
állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés
melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat
 alkalmaznak a felek.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: apeh adózás kisvállalkozások transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás

A transzferár-szabályzás egyszerűsítése Matolcsy terveiben

2011.12.09.53 betűzte: tartalommarketing

A transzferár-szabályzás egyszerűsítását is kilátásba helyezte Matolcsy György.

Mint olvastuk, az egyszerű állam ígéretével próbálja meg elbűvölni a nemzetgazdasági tárca a vállalkozásokat és a befektetőket. A Pénzcentrum.hu birtokába került programcsomag nagyszabású intézkedési terveket tartalmaz a versenyképességet romboló adminisztratív szabályok lebontására, azok megvalósulása azonban az előterjesztésben is jelzettek alapján eléggé kérdéses.

Szerepel az ötletek sorában a transzferár-nyilvántartások egyszerűsítését célzó elképzelés is. A Transzferár-szabályozás egyszerűsítésére vonatkozó javaslat lényege, hogy nem kellene alkalmazni a transzferár-szabályokat olyan esetekben, amikor a társasági adó alapja a piaci ár alkalmazása esetén sem változna. Például nem kellene transzferár dokumentációt készíteni az egyezményes országban lévő fióktelep más országokban található társaságokkal kötött tranzakcióira, amelyek árazása nincs hatással a magyar adóalapra

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

Transzferár szabályozás: új kihívások

2011.10.27.42 betűzte: tartalommarketing

Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.

Nem hibázhatnak a cégek

Forrás: Adózóna

Az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is – írja közleményében tapasztalataira hivatkozva a Deloitte.

Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál – fogalmazott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.

A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. Ugyan az elmúlt két évben a mulasztási bírságok összege csökkenő ütemet mutat, ez a tendencia a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben változhat.

A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások – fogalmaz a Deloitte közleménye.

Az ellenőrzések jellemzőivel kapcsolatban Veszprémi István elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen körülmény például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti  a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár nyilvántartás készítése

2011.10.14.49 betűzte: tartalommarketing

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete


Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőbképpen a következőket:

  • a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
  • a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
  • a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
  • a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
  • a piac meghatározása, jellemzői
  • a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
  • az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
  • az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
  • a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
  • a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.
 

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége


A transzferárak adóhatósági megközelítése


Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.

A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:
 

  • egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
  • kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
  • többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

  • az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
  • az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
  • a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
  • az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár képzés transzferár elemzés

Transzferár: szabályok és szabályozás

2011.09.22.11 betűzte: tartalommarketing

Kétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt - mutatja a gyakorlat -  nálunk a kapcsolt vállalkozások tagjai közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.

Sajátos magyar szabályozás kapcsolt vállalkozásoknál

Forrás: HVG

Sok adóhatósági ellenőrzést láttunk már ebben a témában, és a tapasztalat az, hogy a transzferárazáshoz igazán értő adóellenőrök nagyon kevesen vannak. A szabályozás szerint csoportügyletekre olyan tanulmányt („nyilvántartást”) kell készíteni, amely alátámasztja, hogy az  adott csoportügyletben alkalmazott ár vagy árrés megfelel a független felek között szokásosan alkalmazott vagy felszámított árnak/árrésnek. A tanulmány szerkezetére és egyes tartalmi elemeire a 22/2009. (X.16.) PM rendelet tartalmaz előírásokat. Az adóhatósági vizsgálatok többségében az adóellenőrök még ma is azt vizsgálják, hogy a rendeletben előírt szerkezet és tartalom megvan-e. A tanulmányok érdemi vizsgálata általában elmarad, részben amiatt, hogy az adóellenőröknek nincs módjuk arra, hogy a transzferár tanulmányban bemutatott adatbázis lekérdezéseket ellenőrizzék, részben pedig azért, mert nagyon kevés olyan adóellenőr van, akinek az általánosságokon túlmenő speciális ismeretei lennének erről a témáról.

Ennek ellenére természetesen voltak olyan vizsgálatok, bár ezek száma még kevés, melyek során az adóhatóság vizsgálta azt, hogy a tanulmányban szereplő információk vajon helytállóak-e és a következtetés, mely szerint a társaság az adott ügyletben a szokásos piaci ár elvnek megfelelően számlázott, vajon elfogadható-e. Ezen vizsgálatok két csoportra bonthatók: az egyik esetében az adóhatóság által felállított transzferár csoport támogatása jelenik meg. Ezen csoport rendelkezésére áll az Amadeus adatbázis, melyet a transzferárral intenzíven foglalkozó tanácsadók is használnak. Az adatbázis segítségével a transzferár specialista adóellenőrök ellenőrzik a tanulmányokban hivatkozott adatbázis lekereséseket, és vizsgálják a lekeresések alapján a tanulmányban bemutatott következtetések helyességét. A vizsgálatok nagyobbik részében azonban az adóellenőröknek ilyen támogatásuk nincs. Ezen adóellenőrzéseknél a tanulmányok tartalmi kérdéseit firtató megállapítások közös jellemzője, hogy az adóellenőr nem tartja feladatának azt, hogy az állításait bármilyen módon érveléssel alátámassza.

Az egyik ilyen esetünkben az adóhatóság azt kifogásolta, hogy a magyar leányvállalat veszteséges, és bármit mutasson is a transzferár elemzés során kapott árrés tartomány, azaz hiába mutatja a lekeresés, hogy a független versenytársak többsége is veszteséges volt az adott időszakban (ne felejtsük el, hogy világgazdasági válság van, ahol teljes ágazatok váltak veszteségessé évekre), ezt nem fogadja el, mert egy leányvállalat nem lehet veszteséges, hiszen az anyacégtől függ, tehát a veszteség nyilván a nem megfelelő árazás miatt következik be. Az adóhatósági érvelés következő jellemző eleme, hogy erre a helyzetre a becslési eljárás alkalmazhatóságát állapítja meg, és minden bizonyítás, vagy piaci információkra történő hivatkozás mellőzésével ex cathedra kijelenti, hogy 10% árrést alkalmaz. Erre megállapítja az adóhiányt és a jogkövetkezményeket (bírság, késedelmi pótlék).

A szabályozás alapja az OECD Transzferár Irányelvek. Ennek alapvető megközelítése az, hogy ha az adóalany rendelkezik megfelelő transzferár tanulmánnyal, akkor a bizonyítás terhe megfordul: nem az adóalanynak kell bizonyítania azt, hogy jó a tanulmány és elfogadhatóak a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árak, hanem az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Ez a bizonyítás marad el az ilyen megállapításoknál, sőt, az adóhatóság sok esetben nem is érti, hogy miért is lenne az ő feladata a saját álláspontjának bizonyítása. Úgy érzik, hogy azzal, hogy a vizsgálatra a becslési eljárást alkalmazzák, egyben mentesülnek a bizonyítási teher alól. Ilyen változatot azonban az OECD Transzferár Irányelvekben nem találunk, ilyen mentesülése nincs az adóhatóságnak, és rá is érvényes, hogy álláspontját piaci adatokra épülő elemzéssel kell alátámasztania.

Mindezzel együtt arra lehet számítani, hogy ha lassan is, de nő azon adóhatósági transzferár vizsgálatok száma, ahol érdemi vizsgálat is történik, és valóban vizsgálják a tanulmányok tartalmát, állításait, az állításokat alátámasztó bizonyítékok (adatok) korrektségét. Úgyhogy megmarad, sőt még inkább igaz az az állítás, hogy a transzferár kiemelt adókockázatú kérdés.

Szmicsek Sándor
adó- és jogi szolgáltatások partnere
nemzetközi adószakértő
EU transzferár szakértő
Mazars Kft.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

A transzferár-dokumentáció határideje: május 31-e! - TEENDŐK

2011.05.28.39 betűzte: tartalommarketing

Egy közismert adóügyi bonmot szerint: "Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallást készíteni: maga az üzleti orgazmus." Sokan azonban nem így gondolják és megfeledkeznek arról, hogy a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje az idén május 31.

Az adózóna.hu nyomán a következő tanácsokat adjuk olvasóinknak.

A magyar vállalkozások számára az éves társasági adóbevallás teljesítésének kötelezettsége az egyik legfontosabb határidő az évben. A bevalláson túl azonban május 31-e a végső határideje három másik céges kötelezettségnek.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelni, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nemcsak a társasági adóbevallás, hanem a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is egyben a normál üzleti éves adózók esetében.

 A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31. Ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után, de az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett immár igen gyakran tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is egyben május 31-e a cégek számára, amelynek elmulasztása komoly konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek e kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.

A május 31-i határidőhöz kapcsolódó legfontosabb teendők

 (Auditált) számviteli beszámoló:

  • Beszámoló letétbe helyezése és közzététele elektronikus úton
  • Határidő május 30. (anyavállalat összevont, konszolidált beszámolóját június 29-ig)

1029-es bevallás:

  • Társasági adó
  • Hitelintézeti járadék (állami kamattámogatással érintett kamat és kamatjellegű bevétel után)
  • Energiaellátók jövedelemadója
  • Szakképzési hozzájárulás különbözetének rendezése
  • A levont 30 százalékos forrásadó
  • Art. 91/A § szerinti nyilatkozat jövedelemminimum nem alkalmazásáról
  • Adóelőleget is ezen a nyomtatványon kell vallani
  • Nyilatkozat kedvezményezett átalakulásról, kedvezményezett eszközátruházásról (bevalláson X-elni kell)
  • A vállalkozásnak nyilatkoznia kell, ha a transzferár kötelezettség teljesítésére közös nyilvántartást alkalmaz (Masterfile + országspecifikus nyilvántartás – először 2010-ben alkalmazható)
  • Esetlegesen befizetendő adót május 31-ig kell rendezni
  • Ha visszajár adó, azt automatikusan nem utalják ki, ehhez kiutalási kérelmet kell benyújtani

A bevallás benyújtásáig kell dönteni, önellenőrzéssel a döntés utólag nem helyesbíthető:

  • Adókedvezményeknél, kivéve, ha K+F bérköltség feltárása utólag történik
  • Nem realizált árfolyam-különbözetnél, mint adóalap módosító tételné
  • K+F kedvezmény esetén egy összegű vagy értékcsökkenés arányos adóalap csökkentés
  • Gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazása (akkor is áttérhet a gyorsítottra, ha korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)
  • Tíz százalékos adókulcs alkalmazása a 2010. első félévére vonatkozóan (ha a feltételeknek megfelel)
  • Fejlesztési tartalékképzés csak akkor lehetséges, ha a 2010-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget a vállalkozás

 Dokumentumok, igazolások, melyekkel a bevallás benyújtásakor rendelkezni kell, de nem kell benyújtani a bevallással együtt:

  • Alapítványi igazolások adományról
    • Filmiroda, előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása filmtámogatásról, az előadó-művészeti szervezet támogatásáról
    • Illetőségigazolás az adóbevallás benyújtásáig a 30 százalékos forrásadó alóli mentesüléshez
    • Transzferár dokumentáció (elkészítésének határideje: a Tao bevallás benyújtás napja)

Iparűzési adó bevallás:

  • Az önkormányzatokhoz kell továbbra is benyújtani, papír alapon
    • Az adóelőleget a Tao-hoz hasonlóan önadózással kell bevallani
    • Az adóalap csökkenthető a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével
    • Foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap kedvezményének alkalmazásáról (1 millió Ft/létszám növekmény) dönteni kell
    • Ha korábban igénybe vette a kedvezményt, de a létszám 5%-ot meghaladóan csökkent, most adóalapot kell növelnie
    • EVA alany dönthet úgy is, hogy az EVA alap 50%-a után fizeti a helyi iparűzési adót

Innovációs járulék bevallás:

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferárak transzferár ellenőrzés eu tpd

Transzferár-dokumentációs kötelezettség

2011.05.12.45 betűzte: tartalommarketing

A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó - legtöbb esetben - május 31-i határidő közeledtével egyre több ránc jelenik meg a multinacionális vállalatcsoportok pénzügyi vezetőinek homlokán: miként kezeljék a 2010-es év törvényi változásait, mekkora kockázatot jelent a társaság életében egy - jó eséllyel bekövetkező - transzferár ellenőrzés?

A kockázat minimalizálásának mikéntjeire adott válaszok rendkívül széles skálán mozognak, ezek közül a 3 legjellemzőbb alternatíva előnyei és hátrányai az alábbiak: A házilag készített és egy ellenőrzésen már átment transzferár nyilvántartás jó kiindulópontot jelenthet, lényegesen egyszerűbb csak az adatokat frissíteni, de ennek két okból is jelentős kockázata van!

Egyrészt a friss – 2010. január 1-től hatályos - jogszabály-változásoknak nem biztos, hogy megfelel a korábbi dokumentáció, másrészt az ellenőrzési tendenciák is változtak az elmúlt 1-2 évben, ráadásul egyre képzettebb revizorok mennek ki a cégekhez.

Ennek megfelelően sokkal mélyrehatóbbak a vizsgálatok formai és tartalmi szempontból is, tehát amit elfogadtak korábban, azt a következő évben semmilyen garancia nincs rá, hogy megfelelőnek találják, amint erre több példát is láttunk a közelmúltban - olvasható a Transferpricing Kft. elemzésében.

Az anyavállalat által adott központi transzferár dokumentáció szintén jelentős könnyebbséget jelenthet az itthoni kapcsolt vállalkozásoknak, de önmagában nem elégséges, mégis sok helyen a leánycégnek csak ez áll rendelkezésére és kevesen tudják, hogy ebben az esetben el kell készíteni a specifikus nyilvántartást is!

A legtöbb társaság szerint még mindig külső szakértő által készített transzferár nyilvántartás a legmegnyugtatóbb a kockázat minimalizálása szempontjából, de kétségkívül ez a legköltségesebb megoldás is. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata nem egységes, az egyes ellenőrzési osztályok gyakran korábbi megállapításaikat „precedensként” alapul véve állnak hozzá egy-egy újabb társaság kapcsolt tranzakcióinak elemzéséhez.

Fokozottan fókuszban van a veszteséges ügyletek, a külföldről kapott menedzsment és központi szolgáltatások, a kölcsönügyletek és cash-pool rendszerek vizsgálata. Várhatóan nem lesz zökkenőmentes azoknak a társaságoknak az élete sem, akik úgy döntöttek, hogy a 2010-es transzferár nyilvántartásukat már az ún. EU-TPD formában kívánják elkészíteni, hiszen a revizorok többsége csak elvétve találkozott ilyen – többnyire az anyavállalat által készített – transzferár dokumentációval.

Ráadásul sok társaság eddig sem szerződésenkénti, hanem összevont, egy központi funkcionális elemzéssel, piacelemzéssel, társaságbemutatással rendelkező dokumentációt készített, vagyis részben már az EU-TPD formai felépítése szerint dolgoztak.

Fontos látni azt is, hogy – bár a 2010-es jogszabály változások részben egyszerűsítették a nyilvántartások elkészítésének módját – a magyar szabályozás még mindig az egyik legszigorúbbnak számít Európában, ráadásul az Adóhatóság a PM rendelet előírásait „felpuhító” alapelveket hajlamos figyelmen kívül hagyni egy-egy vizsgálat során.

Sok esetben ez a helyzet cégcsoporton belüli konfliktus forrása is lehet: a magyar társaságok transzferár felelőse tisztában van a fennálló kockázatokkal, azonban a külföldi cégvezetés – a fenti helyzet ismeretének hiányában – jóhiszeműen bízik a központi transzferár rendszer helyességében, elegendő voltában és feleslegesnek tartja további erőforrások összpontosítását a helyzet kezeléséhez. Meglepően sok olyan cég van még jelen pillanatban is a piacon, akik nem készítenek semmilyen transzferár dokumentációt, mivel a társaságok – a szükséges mutatószámok hiánya miatt – tévesen úgy gondolják, hogy méretüket tekintve nem érik el a középvállalkozási kategóriát.

A Kkv. tv. azonban világosan fogalmaz: a besorolásnál – konszolidált beszámoló hiányában – minden kapcsolt vállalkozás adatait össze kell adni és ezzel a számítással már a legtöbb esetben nyilvánvalóvá válik a transzferár dokumentációs kötelezettség ténye.

forrásmegjelölési lehetőség: Céges Weblap elhelyezése - google keresőmarketing

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó multik transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés