hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop billentyűzet matrica
    Laptop billentyűzet matricaÚj hardver vagy okos megoldás A laptop egyik leggyakrabban használt hardver alkatrésze a billentyűzet, a billentyűk. A laptopszervizbe hozott gépek javításának nagy hányada a billentyűzet cseréjére...
  • Laptop alkatrész
    Laptop alkatrészSzervizben érdemes hardvert vásárolni A laptop alkatrészeket internetes, online boltban is megvásárolhatod, de a szervizszolgáltatást nyújtó laptophardware-nél is kaphatsz kiváló minőségű...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (9) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (1) laptop szerviz (1) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) SMS küldés (4) sms küldés (2) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Szokásos piaci ár - növekvő birságok

2014.08.18.04 betűzte: tartalommarketing

Mind az adózási szakma képviselő, mind az érintettek számára tudott dolog, hogy a szokásos piaci ár megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre.

Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.

Ennek ismeretében azonban nem árt felfigyelni a piaci részvevőknek arra, hogy egyre több a NAV-hoz előzetesen benyújtott kérelem a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásával kapcsolatban.

Három év alatt több mint háromszorosára nőtt azon kérelmek száma, amelyek a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására irányulnak.

Míg hasonló kéréssel 2007-től 2010-ig 24 alkalommal fordultak a NAV-hoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be. 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. Idén az első félévben 11 ilyen típusú kérelmet nyújtottak be.

A DLA Piper adótanácsadó cég szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.

„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint a bírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik" – mondja Király Péter, a DLA Piper transzferárüzletágának vezetője.

„2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet. Ennek összege elérte a 33 milliárd 865 millió forintot, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be: 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a cégek számára, hogy ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó bírságokat, érdemes előzetesen egyeztetniük a hatósággal a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezeléséről" – tette hozzá a szakértő.

Miből áll a szokásos piaci ármegállapítási eljárás?

Az eljárást az adózó kérelmezheti, majd ezt követően az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat, ártartományt és az ezek meghatározásához használható módszert.

A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. A NAV a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani.

Mennyibe kerül ez a cégeknek?

Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.

Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint abban az esetben, hogy ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak vagy a költség és jövedelem módszerével megállapítható.

Legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg az árazás. Ha pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, akkor 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a teljes költség.

„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására vonatkozó kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk" – jegyezte meg a Király Péter.

Szólj hozzá!

Címkék: piaci ár transzferár nyilvántartás kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

Transzferár-kiigazítások

2013.05.11.20 betűzte: tartalommarketing

Mint ismeretes, az újabb rendelkezéseknek megfelelően a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteniük, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást készíteni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi línos adóhatósági megállapításnak. A szabálynak történő megfelelés érdekében sok vállalkozás az üzleti év végét követően felülvizsgálja az év közben alkalmazott árait, szükség esetén pedig ki is igazítja őket. A kiigazítás elmulasztása is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet. Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál.

Az érintettek beszámolóiból ítélve a jelenlegi adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok, mivel a transzferár-dokumentációkat gyakran részletes, mélyreható vizsgálat alá vonják, aminek során például a szokásos piaci ár meghatározása is fókuszba kerül. Azonban a rendelet által meghatározott kritériumokra továbbra is figyelmet kell fordítani, mivel hiányos, vagy az előírásoktól eltérő transzferár-dokumentáció elkészítése során az adóhatósági ellenőrzés nagy valószínűséggel bírságolást von maga után.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adóhatóság transzferár dokumentáció transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Hangsúly a transzferár-dokumentáció ellenőrzésén

2013.04.25.38 betűzte: tartalommarketing

Transzferár nyilvántartás ellenőrzése 2013-ban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 4001/2013. számú tájékoztatásában közölte a kapcsolt vállalkozásokat illető ellenőrzési alapelveket és irányokat.

A NAV közzétette ez évi ellenőrzési tevékenységének fő irányairól szóló tájékoztatást, melyben számos, a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazással összefüggő kérdés kapott hangsúlyt. A kockázatkezelési és kiválasztási tevékenység során fokozott figyelmet kapnak azok az adózók, amelyek egy cégcsoport részeként működve tartós veszteséget mutatnak ki, ahogyan jelentős kockázatot képviselnek azok a – nem pénzügyi jellegű főtevékenységű – cégek is, amelyek esetében az üzemi eredményhez, illetve az árbevételhez viszonyítva magas a pénzügyi eredmény aránya. A társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések során továbbra is lényeges adózási kockázatúnak tekintett terület marad a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2013. számú tájékoztatásban a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás különös kockázatot hordozó területeiként nevesített ügylettípusok és helyzetek nem tekinthetőek merőben új ellenőrzési irányoknak, mivel jelentős mértékben építenek a korábbi évek során végzett transzferárvizsgálatok tapasztalataira.

A vállalatcsoporton belüli átalakulások, a tartósan veszteséges működés, a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási ügyletek esetében a transzferár-nyilvántartások fokozott ellenőrzésére esik a hangsúly.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások NAV

Akár 4 milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

2012.02.03.55 betűzte: tartalommarketing

OrientPress Hírügynökség:

Transzferár-nyilvántartás: akár 4 milliós bírság


A transzferárak kérdése mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb szerepet kap, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak.

A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

„2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor.

Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.' – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. „Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.' – mondta Dr. Békés Balázs.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Mulasztási bírságok a kapcsolt vállakozásoknak januártól

2012.01.20.07 betűzte: tartalommarketing

Fölösleges kibúvókat keresni: a transzferár nyilvántartást el kell készíteni. Ez alól 2012. január 1-ig csak néhányak tartoznak kivételek közé. Mit jár a cégnek, aki nem készít nyilvántartást?

Amennyiben a fenti kivételek egyikébe sem tudjuk a vállalkozásunkat besorolni és van olyan belföldi, vagy külföldi kapcsolt vállalkozásunk, amellyel bármely tranzakciót bonyolítunk, akkor foglalkoznunk kell a transzferár nyilvántartás problémakörével, ha nem szeretnénk nagyon könnyen jelentős mulasztási bírság összegeket ajándékozni az adóellenőröknek egy esetleges adóvizsgálat alkalmával.

Mely vállalkozásoknak nem kell transzferár-nyilvántartást készíteniük?

Akik az adóév utolsó napján kisvállalkozások, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót, ha a vállalkozásban az állam, vagy önkormányzat tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25 százalékot. Ilyen kivételnek minősül még a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságok is, és az az adózó, amelyben az állam az önkormányzatok nem tartoznak ide többségi befolyással rendelkezik.

Ennek a gondolkodásnak a keretében kell a 2012. január 1-je utáni határidejű transzferár nyilvántartások esetében alkalmazható adminisztrációs könnyítéseket is értékelni, melyeket a 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet módosító 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet tartalmaz. Küzdjük le tehát magunkban az ellenérzést, és próbáljuk a pozitív oldaláról szemlélni a nyilvántartás készítési kötelezettséget, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni belőle, józanésszel.

(forrás)

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár nyilvántartás transzferárak kapcsolt vállalkozások

Transzferár szabályozás: új kihívások

2011.10.27.42 betűzte: tartalommarketing

Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.

Nem hibázhatnak a cégek

Forrás: Adózóna

Az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is – írja közleményében tapasztalataira hivatkozva a Deloitte.

Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál – fogalmazott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.

A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. Ugyan az elmúlt két évben a mulasztási bírságok összege csökkenő ütemet mutat, ez a tendencia a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben változhat.

A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások – fogalmaz a Deloitte közleménye.

Az ellenőrzések jellemzőivel kapcsolatban Veszprémi István elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen körülmény például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti  a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások