hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Kávé őrlemény típusok ára
    Kávé őrlemény típusok áraHogyan készül a frissen pörkölt szemes kávéból finom kávéital? A szemes kávé őrlésének minősége és finomsága az egyik legfontosabb kritérium a jó minőségű ital készítésénél. A jó pörkölés után a kávé...
  • A laptop billentyűzet ára
    A laptop billentyűzet áraIngyenes beszereléssel vásárolj hardvert A laptop külső megjelenésének egyik meghatározó eleme a billentyűzet. A laikus szemlélő számára a billentyűzet hiánya vagy megléte különbözteti meg a laptopot...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Laptop kijelző csere árakMennyibe kerül a laptop kijelző cseréje? A laptop használatát alapvetően befolyásolj a kijelző működése és minősége. A törött, beázott vagy megfojt kijelzőt mindenképpen cserélni kell, ehhez a laptop...
  4. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  5. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (10) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet ár (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (11) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) energiatakarékosság (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (2) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (4) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kávé (1) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (2) laptop szerviz (2) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) őrlő gép (1) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) sms küldés (2) SMS küldés (4) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szemes kávé (1) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (11) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (7) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegfelület (1) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Három transzferár-dokumentum

2012.04.13.17 betűzte: tartalommarketing

A transzferárakról magyarul
 

Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja kiadásában mostantól az új OECD Modellegyezményt és kommentárját, valamint a 2010-ben jelentősen átdolgozott OECD Transzferár Irányelveket és teljesen új témaként a 2010. évi OECD jelentést a telephelyeknek tulajdonítható nyereségről is magyar nyelven olvashatják, melynek szerkesztője Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Mindhárom dokumentum részleteiben foglalkozik a transzferárazás nemzetközi vállalatcsoportokat érintő kérdéskörével, melynek eredményeként eldől az egyes tagvállalatok nyereségének adóztatási helye, tehát közvetlen hatást gyakorolnak a központi költségvetés bevételeire. Nem véletlen, hogy a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhivatal ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetről, illetve annak bírság következményeiről még nem is beszéltünk.

Ha figyelembe vesszük, hogy az adóhatóság 2011. első félévében közel 150.000 lefolytatott ellenőrzésből nagyságrendileg 150 milliárd forintnyi jogerős megállapítást tett; valamint, hogy a NAV-ban 2010. október 1-től külön, transzferárazási kérdésekre specializálódott osztály működik, egyértelművé válik, hogy a gazdasági társaságoknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak megfelelőek legyenek.

Cégcsoporton belüli adóoptimalizálás, a kettős adóztatás elkerülése csak a részletszabályok, a most megjelent kiadványok ismeretével érhető el. 2012. április 18-án (szerdán) a kiadványok megjelenésének apropóján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja és a tanulmányok lektorai, a Mazars Kft. vezetői Transzferárról magyarul  címmel konferenciát rendeznek, amelyen a vállalkozások szakemberei első ízben kaphatnak átfogó képet az újdonságokról.

A rendezvényen többek között előadóként jelen lesz Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke, a NAV Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály vezetője, Fotiadi Ágnes, valamint a Mazars vezető szakértői. A szervezők a konferenciára várják a témakörrel érintett gazdasági társaságok, valamint a sajtó képviselőit, hogy személyes találkozásra, egyeztetésre, az esetleges problémák, kérdések felvetésére a jogalkotók, az ellenőrző szervek és a gyakorlati alkalmazók felé lehetőséget biztosítsanak.

A rendezvényről további információ és jelentkezési lehetőség található a www.transferpricingcenter.com oldalon, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjában Csincsák Évánál (1/413-2159).  (OTS)

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár

Akár 4 milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

2012.02.03.55 betűzte: tartalommarketing

OrientPress Hírügynökség:

Transzferár-nyilvántartás: akár 4 milliós bírság


A transzferárak kérdése mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb szerepet kap, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak.

A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

„2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor.

Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.' – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. „Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.' – mondta Dr. Békés Balázs.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?

2011.12.19.17 betűzte: tartalommarketing

A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni, de általános esetben a jogi szabályozás vehető alapul. Lássuk.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség
terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot,
egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és
külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági
társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az
adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti (kissé nehézkes, a jogi nyelv körmönfontságát tükröző) mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött
szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a
kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.

Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
•    összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
•    éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont
(konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített
éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg
alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval,
összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás
esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro- (kis-) és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a
számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten
túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy
elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép- (kis-)
vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi
az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár/nyilvántartást
készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel
kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés,
amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként
állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés
melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat
 alkalmaznak a felek.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: apeh adózás kisvállalkozások transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás

Figyeljünk a transzferár-korrekciókra

2011.12.13.54 betűzte: tartalommarketing

2012-ben az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, januártól a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni.

Ezúttal csupán arra az esetre hívjuk fel a figyelmet, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat. Miről is van szó?

Arról, hogy célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni afelől, vajon a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.

A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás - ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció. Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

2 komment

Címkék: apeh adózás adó bírság transzferár ellenőrzés transzferár korrekció

Transzferár szabályozás: új kihívások

2011.10.27.42 betűzte: tartalommarketing

Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.

Nem hibázhatnak a cégek

Forrás: Adózóna

Az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is – írja közleményében tapasztalataira hivatkozva a Deloitte.

Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál – fogalmazott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.

A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. Ugyan az elmúlt két évben a mulasztási bírságok összege csökkenő ütemet mutat, ez a tendencia a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben változhat.

A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások – fogalmaz a Deloitte közleménye.

Az ellenőrzések jellemzőivel kapcsolatban Veszprémi István elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen körülmény például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti  a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár nyilvántartás készítése

2011.10.14.49 betűzte: tartalommarketing

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete


Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőbképpen a következőket:

  • a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
  • a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
  • a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
  • a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
  • a piac meghatározása, jellemzői
  • a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
  • az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
  • az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
  • a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
  • a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.
 

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége


A transzferárak adóhatósági megközelítése


Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.

A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:
 

  • egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
  • kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
  • többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

  • az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
  • az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
  • a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
  • az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár képzés transzferár elemzés

Transzferár: szabályok és szabályozás

2011.09.22.11 betűzte: tartalommarketing

Kétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt - mutatja a gyakorlat -  nálunk a kapcsolt vállalkozások tagjai közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.

Sajátos magyar szabályozás kapcsolt vállalkozásoknál

Forrás: HVG

Sok adóhatósági ellenőrzést láttunk már ebben a témában, és a tapasztalat az, hogy a transzferárazáshoz igazán értő adóellenőrök nagyon kevesen vannak. A szabályozás szerint csoportügyletekre olyan tanulmányt („nyilvántartást”) kell készíteni, amely alátámasztja, hogy az  adott csoportügyletben alkalmazott ár vagy árrés megfelel a független felek között szokásosan alkalmazott vagy felszámított árnak/árrésnek. A tanulmány szerkezetére és egyes tartalmi elemeire a 22/2009. (X.16.) PM rendelet tartalmaz előírásokat. Az adóhatósági vizsgálatok többségében az adóellenőrök még ma is azt vizsgálják, hogy a rendeletben előírt szerkezet és tartalom megvan-e. A tanulmányok érdemi vizsgálata általában elmarad, részben amiatt, hogy az adóellenőröknek nincs módjuk arra, hogy a transzferár tanulmányban bemutatott adatbázis lekérdezéseket ellenőrizzék, részben pedig azért, mert nagyon kevés olyan adóellenőr van, akinek az általánosságokon túlmenő speciális ismeretei lennének erről a témáról.

Ennek ellenére természetesen voltak olyan vizsgálatok, bár ezek száma még kevés, melyek során az adóhatóság vizsgálta azt, hogy a tanulmányban szereplő információk vajon helytállóak-e és a következtetés, mely szerint a társaság az adott ügyletben a szokásos piaci ár elvnek megfelelően számlázott, vajon elfogadható-e. Ezen vizsgálatok két csoportra bonthatók: az egyik esetében az adóhatóság által felállított transzferár csoport támogatása jelenik meg. Ezen csoport rendelkezésére áll az Amadeus adatbázis, melyet a transzferárral intenzíven foglalkozó tanácsadók is használnak. Az adatbázis segítségével a transzferár specialista adóellenőrök ellenőrzik a tanulmányokban hivatkozott adatbázis lekereséseket, és vizsgálják a lekeresések alapján a tanulmányban bemutatott következtetések helyességét. A vizsgálatok nagyobbik részében azonban az adóellenőröknek ilyen támogatásuk nincs. Ezen adóellenőrzéseknél a tanulmányok tartalmi kérdéseit firtató megállapítások közös jellemzője, hogy az adóellenőr nem tartja feladatának azt, hogy az állításait bármilyen módon érveléssel alátámassza.

Az egyik ilyen esetünkben az adóhatóság azt kifogásolta, hogy a magyar leányvállalat veszteséges, és bármit mutasson is a transzferár elemzés során kapott árrés tartomány, azaz hiába mutatja a lekeresés, hogy a független versenytársak többsége is veszteséges volt az adott időszakban (ne felejtsük el, hogy világgazdasági válság van, ahol teljes ágazatok váltak veszteségessé évekre), ezt nem fogadja el, mert egy leányvállalat nem lehet veszteséges, hiszen az anyacégtől függ, tehát a veszteség nyilván a nem megfelelő árazás miatt következik be. Az adóhatósági érvelés következő jellemző eleme, hogy erre a helyzetre a becslési eljárás alkalmazhatóságát állapítja meg, és minden bizonyítás, vagy piaci információkra történő hivatkozás mellőzésével ex cathedra kijelenti, hogy 10% árrést alkalmaz. Erre megállapítja az adóhiányt és a jogkövetkezményeket (bírság, késedelmi pótlék).

A szabályozás alapja az OECD Transzferár Irányelvek. Ennek alapvető megközelítése az, hogy ha az adóalany rendelkezik megfelelő transzferár tanulmánnyal, akkor a bizonyítás terhe megfordul: nem az adóalanynak kell bizonyítania azt, hogy jó a tanulmány és elfogadhatóak a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árak, hanem az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Ez a bizonyítás marad el az ilyen megállapításoknál, sőt, az adóhatóság sok esetben nem is érti, hogy miért is lenne az ő feladata a saját álláspontjának bizonyítása. Úgy érzik, hogy azzal, hogy a vizsgálatra a becslési eljárást alkalmazzák, egyben mentesülnek a bizonyítási teher alól. Ilyen változatot azonban az OECD Transzferár Irányelvekben nem találunk, ilyen mentesülése nincs az adóhatóságnak, és rá is érvényes, hogy álláspontját piaci adatokra épülő elemzéssel kell alátámasztania.

Mindezzel együtt arra lehet számítani, hogy ha lassan is, de nő azon adóhatósági transzferár vizsgálatok száma, ahol érdemi vizsgálat is történik, és valóban vizsgálják a tanulmányok tartalmát, állításait, az állításokat alátámasztó bizonyítékok (adatok) korrektségét. Úgyhogy megmarad, sőt még inkább igaz az az állítás, hogy a transzferár kiemelt adókockázatú kérdés.

Szmicsek Sándor
adó- és jogi szolgáltatások partnere
nemzetközi adószakértő
EU transzferár szakértő
Mazars Kft.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

Transzferárak, APEH, multik

2011.05.11.36 betűzte: tartalommarketing

Az APEH rászállhat a multikra

Évek óta az a tapasztalat külföldön és Magyarországon egyaránt, hogy a vállalatok a transzferárazást tekintik a legkomolyabb adózási problémának, s a kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott az APEH ellenőrzési gyakorlata és a recesszió hatásainak következményeként – hangzott el a BDO Magyarország „Transzferárak 2010” című konferenciáján.

„A transzferárazással összefüggő dokumentációs kötelezettség ellenőrzése során a vizsgálatok 75 százaléka tárt fel valamilyen mulasztást 2009-ben, s a kirótt bírságok összege néhány esetben megközelítette a húszmillió forintot” – mondta el a konferencián Boros Richárd, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának főosztályvezetője.

A transzferár – az OECD irányelvei szerint – a multinacionális vállalatok belső elszámolóára, az az ár, amelyen egy vállalkozás árukat vagy immateriális javakat ad át, illetve szolgáltatásokat nyújt kapcsolt – a vállalatcsoporton belüli – vállalkozásoknak. A jellemző ügyletek a BDO tapasztalatai szerint többek között az eladási vagy gyártási célú termékbeszerzésekhez, a gyártáshoz, a holding szolgáltatások igénybevételéhez, a kölcsönökhöz, illetve az üzletág-értékesítéshez kapcsolódnak. 

„A szokásos piaci ár nyilvántartásokat az adóhatóság árgus szemmel figyeli, s a formai elemek meglétének vizsgálata mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tartalmi ellenőrzések is. Tapasztalataink szerint az utóbbiak aránya már jelenleg is az összes vizsgálat 30 százalékát teszik ki” – mondta el Sóki Zsolt, a BDO partnere. 
     
„Évről-évre növekszik a transzferár ellenőrzések száma, s az APEH idén is kiemelt célnak tekinti e terület mélyreható vizsgálatát. A következő időszakban nőhet a nemzetközi vonatkozású esetek száma is. A gazdasági válság nyilvánvalóan hatással lehet az árak, így a transzferárak alakulására is, ezért fontos, hogy amennyiben ezekben változás következik be, azt részletesen érdemes megindokolni a nyilvántartásban” – hívta fel a figyelmet Boros Richárd, hvg
 - Budapest

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó multik transzferár transzferárak Budapest

EU Transzferár Dokumentáció Budapest

2011.05.11.01 betűzte: tartalommarketing

Vállalkozások, szolgáltatások Budapesten

Ez a weboldal reklámfelület! - Ön is hirdethet itt a budapestiszolgáltatások, idegenvezetés, városnézés, turizmus, utazás, közlekedés, autó, informatika, számítógép, szerver hosting, kereskedelem, webáruház, rendelő, egészségmegőrzés, orvosi rendelő, ügyvédi iroda, szórakozás, látványosság, szerencsejáték, kaszinó, póker, játék, időtöltés, hotel, szállás, szálloda, étterem, vendéglő, pub, sör, bor témájában - ha megosztásra váró közlendője van. - Ajánlom továbbá könyves, pókeres, kaszinós stb. reklámoldalaimat. >> Lásd

A magyar szabályozás a jogharmonizáció keretében 2010. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a kapcsolt vállalkozások az önálló nyilvántartás helyett közös nyilvántartást készítsenek. 

Amennyiben a cégcsoport, az adózó a közös nyilvántartás mellett dönt, akkor az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex szabályait kell követniük.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége, hogy a fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a cégcsoport minden tagjánál. A cégcsoport magyar illetőségű tagjainak a nyilvántartást csak a specifikus nyilvántartással kell kiegészíteniük. Vagyis a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettséget meg lehet osztani a csoporton belül. 

A vállalkozásoknak azon választásukról, hogy közös nyilvántartást készítenek-e a társasági adóbevallásban nyilatkozniuk kell.

Kik készíthetnek közös nyilvántartást?

Közös nyilvántartást készíthetnek azok az adóalanyok, akiknek az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező kapcsolt vállalkozásuk van, illetve azok is, akinek csak Magyarországon van kapcsolt vállalkozásuk.

Milyen részei vannak a közös nyilvántartásnak?

A közös nyilvántartás két részből áll:

  •  a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;
  •  a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

 

1. A Fődokumentum legfontosabb elemei a következők:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása
  • költség-hozzájárulási megállapodások
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan
  • elkészítés és módosítás időpontja

 

2.         Specifikus nyilvántartásnak legalább a következők elemeket kell tartalmaznia:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya
  • összehasonlító elemzés
  • összehasonlítható adatok bemutatása
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása
  • elkészítés és módosítás időpontja 

A jogalkotó a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hirdetési lehetőséget budapesti szolgáltatónak arra, hogy a specifikus nyilvántartás bármely elemét az adózó átemelje a fődokumentációba, ez azonban a tartalmi követelményeken nem változtat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak eu tpd

Transzferár ellenőrzési irányelvek

2011.05.11.01 betűzte: tartalommarketing

2011. évi ellenőrzési irányelvek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. február 21-én - törvényi kötelezettségének eleget téve, a budapesti sajtótájékoztatón bejelentettek szerint – közzéteszi a 2011. évi ellenőrzési tevékenységének fő irányait, ezáltal biztosítva annak széleskörű megismerhetőségét.

Az adó- és vám szakterület szervezeti integrációja megteremti az erőteljesebb hatósági jelenlét, a költségvetést károsító adózói magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok gyorsabb feltárásának, visszaszorításának lehetőségét.

2011-ben az ellenőrzés stratégiai kérdése, hogy minél előbb fellépjen a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben.

Idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, mert a helyes adózói magatartás kialakítása mellett az adóhatóság a „fantom” cégek minél nagyobb arányban és minél hamarabb történő kiszűrésére törekszik.

Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – beruházások esetén.

Nem csökken a kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége: a jogosulatlan visszaigénylések gyors felismerésével az ehhez kapcsolódó kiutalások megakadályozása.

A bevallások utólagos vizsgálata vonatkozásában pedig továbbra is kiemelten kezelendő a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítése; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve vagyonosodási vizsgálatok a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, illetőleg a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői körében.

Emellett azonban új feladatként jelenik meg többek között:

  • ·         a transzferárak ellenőrzése – a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;
  • ·         a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlásának vagy értékesítésének vizsgálata;
  • ·         a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a táraságoknál;
  • ·         a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében;
  • ·         a benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése alapján a tőzsdei ügyletek vizsgálata;
  • ·         a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó ellenőrzése;
  • ·         az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.

2011. évben is elsősorban a szolgáltató szektor és ezen belül is a nagykereskedelem kerül kiemelésre. Emellett azonban figyelemmel kíséri az adóhatóság többek között az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építményüzemeltetőket. Az ipari és a mezőgazdasági szektorokból kiemelésre került az építőipar, az élelmiszergyártás, húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erőgazdálkodás és a fakitermelés is

Törvényi előírás alapján 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása. Budapest nyújt színvonalas szórakozási lehetőséget. Ha Ön kaszinót keres, ha pókerezni akar, nagy választék áll rendelkezésére. A budapesti játékkaszinók remek a játék és marketing lehetőséget biztositanak a nemzeti szellem jegyében. Adózás helyett verje el pénzét több évi munkája jövedelmét  Budapesten: Kártya játékkaszinó - Casino Hungary

Szólj hozzá!

Címkék: apeh transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés Budapest