hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Laptop billentyűzet matrica
    Laptop billentyűzet matricaÚj hardver vagy okos megoldás A laptop egyik leggyakrabban használt hardver alkatrésze a billentyűzet, a billentyűk. A laptopszervizbe hozott gépek javításának nagy hányada a billentyűzet cseréjére...
  • Laptop alkatrész
    Laptop alkatrészSzervizben érdemes hardvert vásárolni A laptop alkatrészeket internetes, online boltban is megvásárolhatod, de a szervizszolgáltatást nyújtó laptophardware-nél is kaphatsz kiváló minőségű...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  4. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...
  5. Transzferár-nyilvántartás - módosított szabályokA törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban - amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (8) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (9) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktorálás (1) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (1) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (3) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (1) laptop szerviz (1) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) sms küldés (2) SMS küldés (4) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (10) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (6) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zálogjog (1) zöld energia (1) Címkefelhő

A Bankok bármilyen árat megadnának a pénzért

2016.05.31.35 betűzte: tartalommarketing

kinai bank araA portfolio.hu cikkéből kiderül, hogy milyen hihetetlen bajban vannak a világ bankjai. Már nem elég a megfelelő marketing reklámkampány, és a jól irányzott elektronikus marketing a tömeges SMS küldéssel. A bankigazgatók egy jó ideje nem ücsöröghetnek nyugodtan a télikertben, egyre újabb és újabb dolgokat kell kitalálniuk, hogy életben tartsák intézményeiket.

A transzferár dokumentáció valójában csak az állam számára jelent plusz bevételforrást, az üzleti szektor semmilyen módon nem tud ebből profitálni.

Sajnos a kínai bankok betétállománya egyre lassabb ütemben növekszik, ebben az évben kénytelenek voltak több mint 70 milliárd dollárnyi kötvényt kibocsátani. Ez eddig a legnagyobb volumen, amit egy negyedéves időtartam leforgása alatt kibocsátottak 1995 óta és már a múlt évi rekordkibocsátás 40 százaléka - írja a The Wall Street Journal a Dealogic adataira támaszkodva.

A kínai bankok betétnövekménye lassabb, mint az adósságállományuké, ezért a pénzintézetek betétarányos adósságállománya, ami azt mutatja, hogy mennyire támaszkodik egy adott pénzintézet hitelre, egyre növekszik. A probléma akkor kezdődött, amikor Kína eltörölte a 75 százalékos betétarányos adósságállomány-korlátot. Az ország legnagyobb bankjainál ez az arány gyorsan 72 százalékra nőtt a korábbi 69 százalékról.

Mivel a kínai bankok csökkenteni akarják az egyre lassabban növekvő betétállomány kedvezőtlen hatásait, inkább piaci forrásokhoz folyamodnak, ami viszont a költségeket is megemeli: a betétek forrásként való használata 1 százalékos költséget jelent, míg az onshore bankközi kötvénypiacon ugyanez már 2,5 százalékos, a nemzetközi kötvénypiacon pedig 3 százalékos költséget jelent a banknak. A gond ezzel csak az, hogy így a bankok eleve alacsony profitmarzsa tovább csökken.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás bank ár banküzlet transzferár elszámolás Budapest opciós jutalék

Transzferár szabályozás - történeti visszatekintés

2015.12.03.03 betűzte: tartalommarketing

A transzferár szabályozás Magyarországon - történeti visszatekintés - transzferár nyilvántartás mint adózási forma 

Adózás - Transzferár szabályozás Magyarországon

transzferar-tomeges-sms.jpgA szokásos piaci ár elve régóta része a magyar transzferár szabályozásnak. A szokásos piaci ár elve az egyik leggyakrabban felbukkanó fogalom a transzferárazás során, hiszen ez az az alapvető elv, mely szerint a multinacionális vállalatok egymás közötti kontrollált ügyleteiben úgy kell eljárjanak, mintha független vállalkozásokként viselkednének és így elvárható, hogy ennek megfelelő szokásos piaci haszon realizálódjon náluk az ügylet során.

Másik gyakran használt fogalom a transzferár fogalma. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak.

Először 1992-ben jelent meg a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvényben (“Tao. törvény“) a szokásos piaci ár kérdésköre, de a nyilvántartási kötelezettség bevezetésére csak 2003-ban került sor. Az alapvető törvényi szabályok kialakítását követően a törvény különböző átmeneti időszakokat állapított meg, mely 2005-ben lejárt.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: “Organization for Economic Cooperation and Development” vagy “OECD“), és mint OECD tagállam a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének az OECD modellegyezmény (“Oecd Model Tax Convention on Income and Capital”) 9. cikkelyében foglalt meghatározásokat tekinti követendőnek magára nézve, ezek alapján:

„(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, a feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható.”

Fentiekből következik, hogy a transzferár szabályozás által az összes csoporton belüli értékesítés, csoporton belüli szolgáltatás és bármilyen egyéb csoporton belüli teljesítés érintett.

A transzferár nyilvántartás elkészítésére kötelezettek körét a Tao. törvény szabályozza, mely alapján minden kapcsolt vállalkozás köteles elkészíteni a kapcsolt vállalataival kötött ügyletei tekintetében a transzferár nyilvántartást. A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó kötelezettség először 2003. január 1-én a Tao. törvény 18. §-ban jelent meg. A rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003 számú PM rendelet követte, mely 2003. szeptember 1-jétől volt hatályos. E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre el kell készíteni a társasági-adóbevallás benyújtásának időpontjáig.

A kapcsolt vállalat fogalmát a Tao tv. 4.§ 23. pontja definiálja mely szerinti, kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Ahogyan korábban említettük a nyilvántartás részletes tartalmát a 18/2003 PM rendelet határozta meg, melynek tartamáról és követelményeiről részletesen a transzferár nyilvántartás pont alatt olvashatnak.

2009. október 16-án megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség („PM rendelet”) változásait tartalmazza.

A változások 2010. január 1-jén léptek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellett először alkalmazni. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ármeghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003 PM rendelet hatályát vesztette.

A korábbi gyakorlattal szemben a 22/2009 PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás, ezzel is lehetővé téve, hogy a vállalatcsoportok felhasználhassák a csoporton belül már elkészített nyilvántartásokat.

A fogalmi és gyakorlati pontosításokon felül a 22/2009 PM rendelet lehetőséget ad a nyilvántartás nem magyar nyelven való elkészítésére illetve az egyszerűsített nyilvántartás meghatározása is változott.

A transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek a 2011. december 29-én kiadott 54/2011 számú NGM rendeletben foglaltaknak megfelelően újabb változáson mentek keresztül. Pontosításra és bővítésre került nyilvántartási kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati ügyletek köre, valamint az egyszerűsítet nyilvántartás fogalma helyett bevezették az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalmát.

A PM rendeletek tartalmáról, és gyakorlati alkalmazásáról részletes leírást találhat a nyilvántartási kötelezettség menüpont alatt.

Transzferárak az egyes adótörvényekben

Jellemzően a fent felsorolt törvényi paragrafusokat és rendeletet szokás a transzferárak kapcsán bemutatni, sokszor elfeledkezünk azonban arról, hogy a transzferár szabályozás, és egy esetleges transzferár módosítás a társasági adón kívül más adónemekre is hatással lehet. A következőkben szeretnénk bemutatni, a szokásos piaci árral és kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket, melyek szintén befolyásolják a transzferárazást Magyarországon.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Szokásos piaci ár fogalma

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) már az 1. § (8) bekezdésben említi a szokásos piaci árat, mely szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Tehát azon vállalkozásoknál, melyeknél olyan kapcsolt ügyletek találhatók, melyek feltételeikben nem felelnek meg azon ügyleteknek, amelyeket két független fél egymás között alkalmazna, ott meg kell határozni azt az árat, melyet szokásos piacinak tekinthető, és adózáskor ezen árat kell figyelembe venni.

A törvény kimondja, hogy fentieket nem kell alkalmazni ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

Kapcsolt vállalkozások fogalma

Kapcsolt vállalkozás fogalma (Art 178. § (17)) megegyezik a Társasági és osztalékadóról szóló törvényben szereplő fogalom meghatározással (Tao 4. § (23)) – polgári törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve.

Bejelentési kötelezettség

Az Art. a kapcsolt ügyletekre, és kapcsolt felekre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget ír elő, melyből tisztán kitűnik, hogy az Art. kapcsolt felekre vonatkozó szabályozásai szigorúbb, mint a független felekre vonatkozó előírások.

  • A 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, mely egyéb esetben csak az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásra vonatkozik.
  • Szintén bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt feleket az adóhatóság felé az Art. 23. § (4)-e szerint, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül.

A transzferárral összefüggőbírságok

A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítő nem magánszemély adózót az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság terheli.

Ezzel szorosan összefügg (172. § (6)) a kapcsolt vállalkozásokat terhelő szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése, mely esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki, mivel az (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy mulasztási bírság abban az esetben is kiszabható, amennyiben:

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését az adózó elmulasztja,
  • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy
  • a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

Ez nyilvánvalóan vonatkozik a transzferár nyilvántartásra.

2012. január 1-vel hatályos Art. értelmében, a transzferár nyilvántartással kapcsolatos mulasztási bírság megváltozott. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének négyszeresét.

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Tao. törvény”) képezi a magyar transzferár szabályozás gerincét, azzal, hogy definiálja a kapcsolt vállalkozás fogalmát, rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásának módszereiről, a szokásos piaci ártól eltérő cégek esetében végrehajtandó adóalap módosításról, továbbá e törvény felhatalmazása alapján került kiadásra korábban 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet majd a 22/2009. (X. 16) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

A transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre és hatálya

Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő és kapcsolt vállalkozásnak számító gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a Tao 18. §-ának (5) bekezdése alapján a bevallás benyújtásáig köteles a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A fenti bekezdés a Tao. törvény átmeneti rendelkezései alatt található 29/D. §-ának (14) bekezdése értelmében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni, azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

A Tao. törvény meghatározza a szokásos haszon fogalmát is a 18. § (4) bekezdésében. A törvény szerint a szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A Tao. törvény részletesen rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról.

A Tao. törvény 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár); a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti.

Adózás előtti eredmény csökkentése

A kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét a Tao. törvény szerint abban az esetben csökkentheti, ha:

  • az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

Adózás előtti eredmény növelése

A törvény szerint kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A Tao. törvény 18 § (2) bekezdése az OECD iránymutatásait alapul véve megszabja, hogy a szokásos piaci ár meghatározásához mely módszereket lehet alkalmazni, és ezen módszerek alkalmazásánál milyen sorrendet kell követni. A szokásos piaci ár meghatározása lehetséges:

a)       összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)      viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c)       költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)      ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)       nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)        egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

A fenti bekezdésben foglaltakat legkorábban a 2011-es transzferár nyilvántartás elkészítése során lehet először alkalmazni. Az ezt megelőző transzferár nyilvántartások elkészítése során a fenti d) és e) pontokat nem lehet figyelembe venni, így a szokásos piaci árat kizárólag az összehasonlító árak módszerével, vagy a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség jövedelem módszerrel lehet meghatározni, amennyiben az előbb felsorolt három módszer egyikével sem határozható meg, akkor egyéb módszerrel.

Mentességek

A Tao. törvény 18. §-ának (3) bekezdése mindazon vállalkozásoknak mentességet ad a fent ismertetett 18. § (1) illetve (2) bekezdése alól, melyek az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

A fentiek mellett a Tao. törvény úgy rendelkezik a 18. § (6) bekezdésében, hogy a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a fentieket, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

A Magyarország területén kívüli fióktelepek esetében megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség 2012. január 1-től. (Tao. törvény 18. §-ának (8) bekezdése). A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartás készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel, hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól, az adózó külföldi fióktelepe és a belföldi illetőségű adózó közötti ügylet, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály

A 2012. január 1-vel hatályos változások érintették az alultőkésítési szabályt is. A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol a piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

 

1990. évi C. törvény a helyi adókról

A fentiek alapján látható, hogy az Art. és Tao. – csakúgy mint az ÁFA törvény – saját transzferárazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, csakhogy az Art. rendelkezése értelmében a szokásos piaci árat a helyi iparűzési adó és a különadó alapjának meghatározásakor is figyelembe kell venni.

A helyi iparűzési adó törvény (a továbbiakban: „HIPA törvény”) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

A HIPA-n belül a kapcsolt vállalati viszony érinti a statisztikai állomány kiszámítását is. A HIPA „A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség” fejezete alatt található 39/D §-ának (3) bekezdése értelmében az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

Ugyan a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény a 2010-es adóévtől már hatályát vesztette, ugyanakkor a korábbi évek adóvizsgálata kapcsán még felmerülhet ennek szokásos piaci árhoz kötődő hatása.

A 2006. Különadó törvényben 2008. január 1-től található transzferárra vonatkozó rendelkezés, ugyanis korábban a törvényben konkrétan nem szerepelt ilyen irányú rendelkezés.

A Különadó törvény 3. §-ának (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadó-alap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

E szerint a törvény teljes mértékben visszahivatkozik a Tao. törvény vonatkozó paragrafusára, és adóalap-módosítással kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza a különadó-alap módosítására és megállapítására is.

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Csoportos adóalanyiság

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: “ÁFA törvény”) kapcsolt vállalatok számára lehetővé teszi a csoportos adóalanyiságot ÁFA szempontból. Enne követelményeit illetve előírásait a 8. § szabályozza. A csoportos adóalanyiság során az adóalanyok (kapcsolt vállalatok) belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszűnik, valamint a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.

A szokásos piaci ár fogalma

A szokásos piaci ár fogalmát az ÁFA törvény is szabályozza. Az ÁFA törvény értelmében (255. § 1-2 bekezdés) a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában – a fentiektől eltérően – a szokásos piaci ár:

  • termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
  • szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Utolsó frissítés: 2012. január 28.

Ajánlott cikk:

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárazás transzferárak kapcsolt vállalkozások transzferár szabályozás

A társasági adó és az SZJA a könyvelésben

2015.11.27.06 betűzte: tartalommarketing

szja smsSorozatunkban kitérünk azokra az állomásokra, melyeket a kezdő cégeknek és vállalkozásoknak el kel érniük, mielőtt a transzferár meghatározásával vagy pedig az sms marketing kampánnyal kezdenének el foglalkozni. Az adónemeket áttekintve érintettük az ÁFA mibenlétét.

Mit kell tudni a társasági adóról?

A pénzügyi év végeztével a beszámoló mellett a vállalkozásoknak társasági adó bevallást is kell készíteniük. E bevallás gyakorlatilag a vállalkozás eredmény-kimutatásán alapul, módosítva a nyereséget vagy veszteséget az életben lévő adótörvények által meghatározott feltételekkel, és megmutatva a vállalkozás adott évi eredményét (nyereségét) terhelő adókötelezettséget – írja Sebestyén Csaba Számvitel c. könyvében.

Az adó pénzügyi rendezése általában havonta vagy negyedévente fizetett adóelőleg formájában történik. Az adóelőleg mértékének megállapításánál az előző év eredményét veszik figyelembe.

Az adóbevallás elkészítése után kialakult különbség (alul- vagy túlfizetés) rendezendő az adóhatósággal.

Mit kell tudni az SZJA-ról?

A személyi jövedelemadónak minden magánszemély alanya, ha személyes jövedelmet szerez. Két fő gyűjtőfogalmat különböztetünk meg, a nem önálló tevékenységből és az önálló tevékenységből származó jövedelem.

A vállalkozás önálló tevékenységnek minősül. Az ebből származó jövedelem meghatározása két módon történhet:

  1. A bevétellel szembe lehet álltani az összes ténylegesen felmerült és számlával igazolt költséget. (Például: a csoportos sms üzenetben továbbított mobil marketing költségei, kiadásnak számítanak.)
  2. A törvény lehetővé teszi, ha a magánszemélynek nincsenek a tevékenységgel összefüggő jelentős költségei, vagy úgy dönt, nem kíván a tételes költségelszámolás adta lehetőségekkel élni, akkor a bevételeinek 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó mobilmarketing társasági adó tömeges sms küldés SZJA sms-kampány

Számviteli kisokos (folytatás)

2015.11.12.53 betűzte: tartalommarketing

Megismerkedünk az egyszeres könyvviteli módszerrel.konyvvitel szamvitel sms.jpg

Ez egy nagyon leegyszerűsített módszer, a kis gazdasági egységek tevékenységének rögzítésére – írja Sebestyén Csaba Számvitel c. füzetében. Más elnevezéssel pénzforgalmi szemléletű könyvelésnek is nevezik, mivel csak a vállalkozások kiadásait és bevételeit rögzítik, így lényegi eltérést mutat a mobiltelefonos tömeges smst alkalmazó marketinggel.

Az egyszeres könyvvitel gyakorlati megvalósítására két alapvető eszköz létezik, amelyek közül a vállalkozás tevékenysége összetettségének fokától függően választhat:

  • pénztárkönyv
  • naplófőkönyv

A kettő között a különbség az, hogy a naplófőkönyv részletesebben tárgyalja a bevételeket és a kiadások főbb fajtáit.

Mindkettő előre nyomtatott formában megvásárolható és az adóhatósággal hitelesítendő.

Bármelyiket használja is a vállalkozás a kettő közül, a készpénzben illetve a bankszámláján bekövetkező változásokat, vagyis a pénzmozgással járó eseményeket az időrendiségre ügyelve naplószerűen vezeti fel a könyvekben.

Minden a pénztár- ill. a naplófőkönyv világos és átlátható vezetéséhez, mind a vagyonban és jövedelemben bekövetkező változások nyomon követéséhez az egyszeres könyvvitelben is szükség van analitikus nyilvántartásokra.

Ezek lehetnek például a következők:

  • vevőnyilvántartás
  • készpénznyilvántartás
  • szállító-nyilvántartás
  • készletnyilvántartás
  • tárgyi eszközök nyilvántartása

Az adott számviteli időszak végén az egyszeres könyvvitel esetén is szükség van a mérleg és az eredmény kimutatás elkészítésére, amely lényegesen egyszerűbb és összevontabb, mint a kettős könyvvitelnél.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó számvitel mobilmarketing főkönyv könyvvitel tömeges sms küldés pénztárkönyv

Transzferár-kiigazítások

2013.05.11.20 betűzte: tartalommarketing

Mint ismeretes, az újabb rendelkezéseknek megfelelően a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteniük, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást készíteni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi línos adóhatósági megállapításnak. A szabálynak történő megfelelés érdekében sok vállalkozás az üzleti év végét követően felülvizsgálja az év közben alkalmazott árait, szükség esetén pedig ki is igazítja őket. A kiigazítás elmulasztása is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet. Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál.

Az érintettek beszámolóiból ítélve a jelenlegi adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban eltérőek a tapasztalatok, mivel a transzferár-dokumentációkat gyakran részletes, mélyreható vizsgálat alá vonják, aminek során például a szokásos piaci ár meghatározása is fókuszba kerül. Azonban a rendelet által meghatározott kritériumokra továbbra is figyelmet kell fordítani, mivel hiányos, vagy az előírásoktól eltérő transzferár-dokumentáció elkészítése során az adóhatósági ellenőrzés nagy valószínűséggel bírságolást von maga után.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adóhatóság transzferár dokumentáció transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Hangsúly a transzferár-dokumentáció ellenőrzésén

2013.04.25.38 betűzte: tartalommarketing

Transzferár nyilvántartás ellenőrzése 2013-ban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 4001/2013. számú tájékoztatásában közölte a kapcsolt vállalkozásokat illető ellenőrzési alapelveket és irányokat.

A NAV közzétette ez évi ellenőrzési tevékenységének fő irányairól szóló tájékoztatást, melyben számos, a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazással összefüggő kérdés kapott hangsúlyt. A kockázatkezelési és kiválasztási tevékenység során fokozott figyelmet kapnak azok az adózók, amelyek egy cégcsoport részeként működve tartós veszteséget mutatnak ki, ahogyan jelentős kockázatot képviselnek azok a – nem pénzügyi jellegű főtevékenységű – cégek is, amelyek esetében az üzemi eredményhez, illetve az árbevételhez viszonyítva magas a pénzügyi eredmény aránya. A társasági és osztalékadót érintő utólagos ellenőrzések során továbbra is lényeges adózási kockázatúnak tekintett terület marad a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4001/2013. számú tájékoztatásban a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás különös kockázatot hordozó területeiként nevesített ügylettípusok és helyzetek nem tekinthetőek merőben új ellenőrzési irányoknak, mivel jelentős mértékben építenek a korábbi évek során végzett transzferárvizsgálatok tapasztalataira.

A vállalatcsoporton belüli átalakulások, a tartósan veszteséges működés, a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási ügyletek esetében a transzferár-nyilvántartások fokozott ellenőrzésére esik a hangsúly.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások NAV

A transzferár-szabályozás változása

2013.03.14.23 betűzte: tartalommarketing

A kormányzati portálon nemrégiben megjelent rendelet-tervezet intézkedései több bizonytalansági tényező kiiktatásával egyszerűsítik a transzferárak alkalmazására kötelezett hazai vállalkozások életét - olvastuk a szaksajtóban.

Eszerint a legjelentősebb változás az, hogy a tervezet uniformizálja a transzferárképzés egyik legtöbbet vitatott területét, az összehasonlító adatok felkutatásának lépéseit. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz az ellenőrzési megítélése a korábban készített nyilvántartásoknak, de célravezető azokat az új transzferár szabályozás fényében áttekinteni. 
  
Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügylet szokásos piaci értékét, és – amennyiben nem ezt alkalmazták a tranzakció során –, ez alapján kell módosítani a társasági adóalapot.

A kormany.hu oldalon a napokban megjelent rendelet tervezete e nyilvántartás elkészítésének paramétereit pontosítja, illetve bizonyos szabályok kanonizálásával csökkenti az adózók egyedi mérlegelésének lehetőségeit, mutat rá a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás törvényi szabályozás transzferár szabályozás

A 2012-től érvényes transzferár törvénymódosítások lényege

2012.05.02.00 betűzte: tartalommarketing

Bár blogunk több közleményben is foglalkozott a 2012. január 1-jétől hatályba lépett törvényi szabályozás változásaival (pl: Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés), a hozzánk érkező megkeresések alapján azt tapasztaljuk, hogy a 22/2009. évi PM-rendeletből nem olyan könnyű kihámozni, pontosan mi az, ami ez év elejétől megváltozott. Ezért segítségére sietünk olvasóinknak: az alábbi összefoglalót szakértői vélemény alapján állítottuk össze.

 

Tehát:

Mint ismeretes, a 2012 január 1-jétől hatályba lépő adóváltoztatások számos új elemmel bővítették a kapcsolt vállalkozások illetve a transzferárazás kérdéskörét. Ilyenek például

a társasági adótörvény változásai

Fontos tudni, hogy a Magyarországon kívüli fióktelepekre vonatkozóan megszűnik a transzferár nyilvántartási kötelezettség. A belföldi illetőségű adózó fióktelepe és külföldi kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletek esetében tehát nem kell adóalap-módosítást végezni, illetve transzferár nyilvántartást készíteni, amennyiben a szokásos piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak a felek. Az egyetlen kitétel hogy a belföldi illetőségű adózó fióktelep, olyan egyezményes országban található, ahol az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét.

Továbbra sem mentesül a nyilvántartás készítési, illetve adóalap módosítási kötelezettség alól az adózó külföldi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti tranzakció.

Alultőkésítési szabály: A 2011-es alultőkésítési szabály értelmében, amennyiben az adózó nem pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei, melyek esetében az adóévben kamatot számolt fel, meghaladja a saját tőke háromszorosát, köteles adóalapot módosítani. Az 2012. január 1-től a kötelezettségek számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással fennálló kamatmentes, vagy nem piaci mértékű kamatot felszámító – ahol az piaci kamat és ténylegesen fizetett kamat különbözetével az adózó csökkenti az adózás előtti eredményét – kölcsönöket is.

Az adózás rendjéről szóló törvény változásai

Mulasztási bírság változása: Amennyibe az adózó a határidőre – adóévet követő 150. nap – nem készíti el a nyilvántartást, vagy a nyilvántartás hiányos, akkor az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A korábbi években ez 2 millió forintig terjedhetett és nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) szabhatta ki az adóhatóság. Az új szabályok figyelembevételével az első transzferárral kapcsolatos jogsértés esetében a mulasztási bírság összege változatlan. Ismételt jogsértéssel esetén az adózó nyilvántartásonként akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, valamint ugyanazon nyilvántartást érintő többszöri mulasztás esetében a bírság összege elérheti az első esetben kiszabott bírság összegének nyolcszorosát.

Transzferár nyilvántartás nyelve: A korábbi esetekben nem volt szükséges szakfordítást készíteni abban az esetben ha a nyilvántartás nem magyar nyelven késztetette az adózó. Az új törvény értelmében, abban az esetben ha az adózó a nyilvántartását nem magyar, angol, francia vagy német nyelven készítette el akkor az adóhatóság felhívására köteles annak (vagy kijelölt részeinek) magyar szakfordítását elkészíttetni a megadott határidőn belül.

22/2009. évi PM rendelet változásai

Bővült a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alá nem eső kapcsolt vállalati tranzakciók köre. Az PM rendelet változásainak értelmében a következő kapcsolt vállalatok menetsülnek:

  • a belföldi illetőségű adózó egyezményes országban lévő fióktelepének más országokban található kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakcióira vonatkozóan, feltéve, ha az egyezmény mentesíti a magyarországi adózás alól a fióktelep külföldön adóztatható jövedelmét [Tao. 18. § (8) ]
  • az olyan kapcsolt vállalati ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította, a határozat érvényességének idejére
  • a nem főtevékenységhez kapcsolódó, független vállalattól igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben azt változatlan összegben terhelik tovább a kapcsolt vállalkozásra
  • ingyenes pénzeszköz-átadás
  • az 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának bevezetése

Az PM rendelet legnagyobb újítása az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának fogalmának bevezetése volt.

Azon kapcsolt vállalati ügyletek minősülnek alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak, melyek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű, nem főtevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, az a PM rendeletben meghatározott értékhatárt nem haladják meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bírnak. A PM rendelet 1. számú melléklete TESZOR kódok szerint behatárolja ezen szolgáltatások körét.

Az értékhatár egy hármas feltételrendszerre épül, melyet a nyilvántartást készítő szempontjából kell vizsgálni. Az ügylet értéke a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át.

Amennyiben a kapcsolt vállalati ügylet megfelel a fenti értékhatárnak és százalékoknak, abban az esetben az adózó a korábbi egyszerűsített nyilvántartásnak megfelelő tartalommal készítheti el az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások dokumentációját.

A PM rendelet további feltételeket is megfogalmaz, miszerint a nyilvántartás a költség jövedelem módszerrel kell elkészíteni, és az alkalmazott haszonkulcsnak a 3%-tól 7%-ig terjedő tartományon belül helyezkedik el. Amennyiben az alkalmazott haszonkulcs ezen tartomány kívül helyezkedik el, akkor az érintett szolgáltatások esetében az adózó összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani a kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci jellegét. Tovább, amennyiben az adózó független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben – vagy azt megelőző két adóévben – hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatást, és megállapítható, hogy a fent említett tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő megállapításra vezetne, akkor az adó nem jogosult ilyen nyilvántartás készítésére.

A PM rendeletben szereplő módosítások alkalmazhatóak a 2011. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a PM rendelet hatályba lépésének napja, azaz 2012. január 1-je.

A hivatkozott rendelet teljes szövege a 2012-re vonatkozó változások jelölésével itt érhető el:

Transzferár - Törvényi szabályozás - 2012-es változások

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak törvényi szabályozás

Három transzferár-dokumentum

2012.04.13.17 betűzte: tartalommarketing

A transzferárakról magyarul
 

Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja kiadásában mostantól az új OECD Modellegyezményt és kommentárját, valamint a 2010-ben jelentősen átdolgozott OECD Transzferár Irányelveket és teljesen új témaként a 2010. évi OECD jelentést a telephelyeknek tulajdonítható nyereségről is magyar nyelven olvashatják, melynek szerkesztője Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Mindhárom dokumentum részleteiben foglalkozik a transzferárazás nemzetközi vállalatcsoportokat érintő kérdéskörével, melynek eredményeként eldől az egyes tagvállalatok nyereségének adóztatási helye, tehát közvetlen hatást gyakorolnak a központi költségvetés bevételeire. Nem véletlen, hogy a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhivatal ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetről, illetve annak bírság következményeiről még nem is beszéltünk.

Ha figyelembe vesszük, hogy az adóhatóság 2011. első félévében közel 150.000 lefolytatott ellenőrzésből nagyságrendileg 150 milliárd forintnyi jogerős megállapítást tett; valamint, hogy a NAV-ban 2010. október 1-től külön, transzferárazási kérdésekre specializálódott osztály működik, egyértelművé válik, hogy a gazdasági társaságoknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak megfelelőek legyenek.

Cégcsoporton belüli adóoptimalizálás, a kettős adóztatás elkerülése csak a részletszabályok, a most megjelent kiadványok ismeretével érhető el. 2012. április 18-án (szerdán) a kiadványok megjelenésének apropóján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja és a tanulmányok lektorai, a Mazars Kft. vezetői Transzferárról magyarul  címmel konferenciát rendeznek, amelyen a vállalkozások szakemberei első ízben kaphatnak átfogó képet az újdonságokról.

A rendezvényen többek között előadóként jelen lesz Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke, a NAV Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály vezetője, Fotiadi Ágnes, valamint a Mazars vezető szakértői. A szervezők a konferenciára várják a témakörrel érintett gazdasági társaságok, valamint a sajtó képviselőit, hogy személyes találkozásra, egyeztetésre, az esetleges problémák, kérdések felvetésére a jogalkotók, az ellenőrző szervek és a gyakorlati alkalmazók felé lehetőséget biztosítsanak.

A rendezvényről további információ és jelentkezési lehetőség található a www.transferpricingcenter.com oldalon, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjában Csincsák Évánál (1/413-2159).  (OTS)

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár

Akár 4 milliós bírságot is kiszabhat az adóhatóság

2012.02.03.55 betűzte: tartalommarketing

OrientPress Hírügynökség:

Transzferár-nyilvántartás: akár 4 milliós bírság


A transzferárak kérdése mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb szerepet kap, hiszen a világkereskedelmi ügyletek több mint 60 százalékát a vállalatcsoporton belüli ügyletek teszik ki. A tranzakciók megfelelő árazása kiemelkedő adótervezési lehetőséget nyújthat a cégcsoportok számára, de a kapcsolódó dokumentációs terhek súlyos költségekkel járnak.

A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.

Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.

„2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor.

Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.' – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor.

Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.

Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. „Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.' – mondta Dr. Békés Balázs.

Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja.

Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás bírság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Mulasztási bírságok a kapcsolt vállakozásoknak januártól

2012.01.20.07 betűzte: tartalommarketing

Fölösleges kibúvókat keresni: a transzferár nyilvántartást el kell készíteni. Ez alól 2012. január 1-ig csak néhányak tartoznak kivételek közé. Mit jár a cégnek, aki nem készít nyilvántartást?

Amennyiben a fenti kivételek egyikébe sem tudjuk a vállalkozásunkat besorolni és van olyan belföldi, vagy külföldi kapcsolt vállalkozásunk, amellyel bármely tranzakciót bonyolítunk, akkor foglalkoznunk kell a transzferár nyilvántartás problémakörével, ha nem szeretnénk nagyon könnyen jelentős mulasztási bírság összegeket ajándékozni az adóellenőröknek egy esetleges adóvizsgálat alkalmával.

Mely vállalkozásoknak nem kell transzferár-nyilvántartást készíteniük?

Akik az adóév utolsó napján kisvállalkozások, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót, ha a vállalkozásban az állam, vagy önkormányzat tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25 százalékot. Ilyen kivételnek minősül még a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságok is, és az az adózó, amelyben az állam az önkormányzatok nem tartoznak ide többségi befolyással rendelkezik.

Ennek a gondolkodásnak a keretében kell a 2012. január 1-je utáni határidejű transzferár nyilvántartások esetében alkalmazható adminisztrációs könnyítéseket is értékelni, melyeket a 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet módosító 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelet tartalmaz. Küzdjük le tehát magunkban az ellenérzést, és próbáljuk a pozitív oldaláról szemlélni a nyilvántartás készítési kötelezettséget, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni belőle, józanésszel.

(forrás)

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár nyilvántartás transzferárak kapcsolt vállalkozások

Új transzferár-szabályok: durvább bírságok, fokozottabb ellenőrzés

2012.01.06.23 betűzte: tartalommarketing

Új transzferár-szabályok: a durvább bírságok fokozottabb ellenőrzést sejtetnek

Forrás: Privátbankár

2012. január elsejétől számos ponton módosultak a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok, teljesítésük sok tekintetben kisebb terhet ró az adózókra. Ugyanakkor a transzferár szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a vállalkozásoknak a jövőben – összegez az RSM DTM szakértője.

Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról a cégek a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentációt készíthetnek.

Szűkült az újévtől a dokumentáció készítésére kötelezett ügyletek köre is, az 50 millió forintos küszöbérték alatt nincs dokumentációkészítési kötelezettség. Az adóhatóság nem kötelezheti az adózót az angol, német, vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartása hiteles fordítására sem.

A külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartások esetében a hazai előírásoknak való megfelelésen van a hangsúly, ezt mindenképpen ellenőrizniük kell a társaságoknak – emeli ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

Szigorodnak azonban a büntetésként kiszabható szankciók. A transzferár dokumentációs előírások megszegése esetén a visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Bővült a társaságok bejelentési kötelezettsége annyiban, hogy 2012. január elsejétől nem csak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés létrejöttét, de a viszony megszűnését is be kell jelenteni, a megszűnést követő 15 napon belül.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

Az egyik legjelentősebb egyszerűsítés, hogy meghatározott ügyletkörben – az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tartoznak ide – a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. E szolgáltatások szokásos piaci áron számított áfa nélküli értéke az adott adóévben nem haladhatja meg a 150 millió forintot és a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5, illetve az igénybe vevő fél ráfordításainak 10 százalékát. Az adózónak vállalnia kell, hogy az árat - szokásos piaci mértékűként elfogadott - 3-7 százalék közötti haszonkulccsal képzi.

E körbe tartoznak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyeket a szolgáltató nem főtevékenységként nyújt, és közvetlenül az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik, ugyanakkor az igénybe vevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír. A PM rendelet ide sorolja például a különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatásokat.

Szűkül a dokumentáció készítésére kötelezettek köre

2011 végéig egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek áfa nélküli értéke - a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig - nem haladta meg az 50 millió forintot. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Nincs szükség a dokumentációra akkor, ha egy vállalkozás a független féltől igénybe vett szolgáltatást vagy terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül, nem főtevékenységként értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére. Kikerülnek a körből az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletek, az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt, továbbá az ingyenes pénzeszköz-átadásos ügyletek.

 

A belföldi adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében pedig az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, ha a belföldi adózó a társasági adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, így a transzferár nyilvántartást sem kell elkészíteni erről.

Szigorodó szankciók

A transzferár dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bírság mértéke jelentősen emelkedik.  A visszaesők az eddigi 2 millió forint helyett, 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatók. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat – véli Hegedüs Sándor.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

Transzferár keresőmarketing

2012.01.01.30 betűzte: tartalommarketing

ATranszferár-blog ezúton kíván boldog új eszendőt minden olvasójának, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy ADÓZNI JÓ, JÓL ADÓZNI PEDIG MÉG JOBB. Ugyanakkor 2012-ben fokozottabban kell figyelnünk a transzferár-elszámolásokra.

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzése

 

Siklós Márta, a LeitnerLeitner magyarországi irodájának vezetője az Adózónának a jövő évi adóváltozásokról beszélt. Témánkat illetően kifejtette:

A transzferár nyilvántartások szigorodó ellenőrzésére hívnám fel a figyelmet a megemelt bírságtételek bevezetése a ismételt mulasztás esetén. A hiányzó, vagy nem megfelelő nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírság összege 2 millió forint, mely ismételt elkövetés esetén nyilvántartásonként elérheti a 4 millió forintot is, azzal, hogyha a jogsértést ugyan-azon konkrét nyilvántartásra vonatkozóan állapítják meg, a bírság az első ízben kiszabott összeg négyszereséig terjedhet.

SEO keresőmarketing

A weboldalakat abból a célból optimalizálják a Google szempontok szerint, hogy azok minél jobb pozíciót érjenek el a kulcsszavas Google SERP oldalakon. E célból a szájtot maximálisan keresőbaráttá kell tenni és el kell érni, hogy tartalma releváns legyen egyes kulcsszavakra nézve. Ezután külső webtámogatás alá kell vonni. Ez lényegében link profil építését jelenti. A hivatkozásokat kiváló webhelyeken megfelelő anchor text megadásával szükséges elhelyezni. A keresőoptimalizálás és linképítés nagy szakértelmet igénylő online marketing szakértői folyamat és felelős munkavégzés megfelelő sikerdíj reményében.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak

Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?

2011.12.19.17 betűzte: tartalommarketing

A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni, de általános esetben a jogi szabályozás vehető alapul. Lássuk.

A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség
terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot,
egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és
külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági
társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az
adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti (kissé nehézkes, a jogi nyelv körmönfontságát tükröző) mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött
szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a
kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.

Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
•    összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
•    éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont
(konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített
éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg
alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval,
összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás
esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro- (kis-) és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a
számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten
túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy
elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép- (kis-)
vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi
az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár/nyilvántartást
készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel
kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés,
amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként
állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés
melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat
 alkalmaznak a felek.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: apeh adózás kisvállalkozások transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás

Figyeljünk a transzferár-korrekciókra

2011.12.13.54 betűzte: tartalommarketing

2012-ben az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, januártól a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni.

Ezúttal csupán arra az esetre hívjuk fel a figyelmet, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat. Miről is van szó?

Arról, hogy célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni afelől, vajon a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.

A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás - ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció. Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

2 komment

Címkék: apeh adózás adó bírság transzferár ellenőrzés transzferár korrekció

A transzferár-szabályzás egyszerűsítése Matolcsy terveiben

2011.12.09.53 betűzte: tartalommarketing

A transzferár-szabályzás egyszerűsítását is kilátásba helyezte Matolcsy György.

Mint olvastuk, az egyszerű állam ígéretével próbálja meg elbűvölni a nemzetgazdasági tárca a vállalkozásokat és a befektetőket. A Pénzcentrum.hu birtokába került programcsomag nagyszabású intézkedési terveket tartalmaz a versenyképességet romboló adminisztratív szabályok lebontására, azok megvalósulása azonban az előterjesztésben is jelzettek alapján eléggé kérdéses.

Szerepel az ötletek sorában a transzferár-nyilvántartások egyszerűsítését célzó elképzelés is. A Transzferár-szabályozás egyszerűsítésére vonatkozó javaslat lényege, hogy nem kellene alkalmazni a transzferár-szabályokat olyan esetekben, amikor a társasági adó alapja a piaci ár alkalmazása esetén sem változna. Például nem kellene transzferár dokumentációt készíteni az egyezményes országban lévő fióktelep más országokban található társaságokkal kötött tranzakcióira, amelyek árazása nincs hatással a magyar adóalapra

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferár szabályozás

Transzferár szabályozás: új kihívások

2011.10.27.42 betűzte: tartalommarketing

Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.

Nem hibázhatnak a cégek

Forrás: Adózóna

Az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is – írja közleményében tapasztalataira hivatkozva a Deloitte.

Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál – fogalmazott Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A kiemelt adózók igazgatóságán (KAIG) belül 2010 októberében jött létre a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály, amely egyfelől előzetes hatósági ármegállapítási (Advanced Pricing Arrangement - APA) kérelmekkel foglalkozik, másrészt egységes képzést és állandó szakmai támogatást nyújt a cégeknél helyszíni ellenőrzést végző revizoroknak.

A fejlődő ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt egy-két évben a tartalmi transzferár-vizsgálatok nyomán megállapított adókülönbözet összege messze meghaladta a formai hibák miatt kiszabott mulasztási bírságból adódó büntetéseket. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43, 7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. Ugyan az elmúlt két évben a mulasztási bírságok összege csökkenő ütemet mutat, ez a tendencia a bírságokra vonatkozó új szabályok miatt a jövőben változhat.

A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Azon ügyleteknél, amelyeknél az érintett cég él az előzetes ármegállapítás lehetőségével, az ügyben hozott határozat – változatlan tényállás esetén - köti az adóhatóságot, így egy ellenőrzés során a transzferár kiigazítás kockázata minimális, kivéve az olyan eseteket, amikor a revizorok úgy tapasztalják, hogy a vállalat az adott ügyletet nem a határozatban elfogadott módon bonyolítja.

Fontos új tendencia, hogy míg a vállalatok előzetes hatósági ármegállapítást kezdetben csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek kezdik felismerni a módszer hatékonyságát, amellyel megelőzhetők a későbbi vitás esetek, az idő- és költségigényes jogorvoslati procedúrák, illetve a jogerősen megállapított adókülönbözettel járó, esetenként tetemes adóhatások – fogalmaz a Deloitte közleménye.

Az ellenőrzések jellemzőivel kapcsolatban Veszprémi István elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen körülmény például az, ha a vizsgált cég, vagy csupán annak egy kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Célzott ellenőrzésre lehet számítani abban az esetben is, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen akkor is, ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések.
Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását és a piaci ársáv megállapításának módját, a hatóság ellenőrzi továbbá az egyes kapcsolt ügyletekhez köthető költségalapokat is.

Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, ahogyan a kapcsolt vállalkozás az adott ügyletet bonyolítja, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti  a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferárak transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár nyilvántartás készítése

2011.10.14.49 betűzte: tartalommarketing

A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete


Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.

Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak? Legfőbképpen a következőket:

  • a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye
  • a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya
  • a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei
  • a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat
  • a piac meghatározása, jellemzői
  • a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,
  • az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete
  • az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték
  • a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása
  • a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.
 

Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?

A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:

1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása

A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.

2. Pénzügyi elemzés

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.

b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.

c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.

4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége


A transzferárak adóhatósági megközelítése


Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.

A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.
APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”

Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:
 

  • egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,
  • kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint
  • többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint

  • az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;
  • az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;
  • a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;
  • az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár képzés transzferár elemzés

A transzferár-elszámolás ellenőrzéséről is szó lesz a konferencián

2011.10.04.11 betűzte: tartalommarketing

Mint megtudtuk, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Pénzügyi és Számviteli Intézete az idén is megrendezi adózási, számviteli konferenciáját „Adóz(z)unk a jövőnek?” címmel. Az eseményt Székely Csaba, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja és Vágyi Ferenc Róbert, a Pénzügyi és Számviteli Intézet igazgatója, a MOKLASZ alelnöke nyitja meg október 6-án.

  • A konferenciára jelentkezni itt tud!
  • A konferencia részletes programját innen töltheti le!

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt és újnak tekinthető feladatait Varga Árpád elnökhelyettes ismerteti. Előadásában kitér a transzferárak, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére, a tőzsdei ügyletek vizsgálatára, valamint az illegális szerencsejáték-szervezői tevékenység visszaszorításának mikéntjére.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás transzferárak transzferár ellenőrzés transzferár elszámolás