hogyan működik a google-szempontú keresőoptimalizálás és seo linképítés? | || honlapok optimalizálása - szakértelem a keresőmarketingben

Bejegyzések

  • Kávé őrlemény típusok ára
    Kávé őrlemény típusok áraHogyan készül a frissen pörkölt szemes kávéból finom kávéital? A szemes kávé őrlésének minősége és finomsága az egyik legfontosabb kritérium a jó minőségű ital készítésénél. A jó pörkölés után a kávé...
  • A laptop billentyűzet ára
    A laptop billentyűzet áraIngyenes beszereléssel vásárolj hardvert A laptop külső megjelenésének egyik meghatározó eleme a billentyűzet. A laikus szemlélő számára a billentyűzet hiánya vagy megléte különbözteti meg a laptopot...

Google Top 10 - 5

  1. Kik kötelezettek a transzfer-dokumentáció elkészítésére?A blogunkhoz levélben fordulók közül többen is afelől érdeklődnek, vajon az ő vállalkozásuk-e kötelezett-e transzferár nyilvántartás készítésére. Természetesen minden esetet konkrétan kell elbírálni,...
  2. Transzferár nyilvántartás készítéseA transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének meneteMint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség...
  3. Laptop kijelző csere árakMennyibe kerül a laptop kijelző cseréje? A laptop használatát alapvetően befolyásolj a kijelző működése és minősége. A törött, beázott vagy megfojt kijelzőt mindenképpen cserélni kell, ehhez a laptop...
  4. Három transzferár-dokumentumA transzferárakról magyarul Mint azt több sajtóorgánum is hírül adta, a napokban az adózási szakemberek számára nélkülözhetetlen három dokumentum jelent meg magyarul. A Magyar Könyvvizsgálói...
  5. Transzferár: szabályok és szabályozásKétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó...

Transzferár nyilvántartás dokumentáció marketing

Transzferár nyilvántartás, transzferár dokumentáció és szabályozás, NAV adózás, piaci ár, transzfer ár, kapcsolt vállalkozások.

transzferár nyilvántartás és dokumentáció

Laptopok. Tablet érintőkijelző panel

Google szempontú weblap optimalizálás, kreatív kulcsszavas linképítés: Google első oldal, első helyre kerülés az organikus keresőtalálatok listáján a következő keresőkifejezésekkel. Laptop: szerviz szolgáltatások - Budapest. Alkatrészcsere ingyen, billentyűzet javítás. Laptop kijelző csere ára, tablet érintőkijelző

tablet érintőkijelző csere - laptop szerviz

Tömeges SMS küldés okostelefonra. Mobil marketing szolgáltatások - Gateway SMS-kampány indítása magyar mobilhálózatra

tömeges sms: laptop-kampány

Télikertépítés - üveg terasz

Télikert építés - télikertgyártás. Teraszbeépítés - Medencefedés - kerti pergola. Üveg pavilon - tolóajtó, bukóablak. Tervezés, gyártás, beszerelés. Építőipari szolgáltatások. Növények a télikertben. 

telikertek - teraszbeépítés

Autó és laptop szerviz

  • Laptopom bővítésének története Winchester beépítése a DVD meghajtó helyére – ODD-HDD-keret – laptop bővítés Mi volt a gondom a notebookommal? A történet úgy indult, hogy szerettem volna a laptopomat, illetve annak indulását gyorsabbá tenni. A munkám során a nagyméretű szövegfájlok betöltésekor, illetve egyszerre túlzottan sok (tovább)

SEO, támogatás

Transzferár-oldalak + SMS

SEO-weboldalak:

Üzenet küldő Budapest transzfer mobil marketing szolgáltatás

Budapesten az autókölcsönzési és bérsofőr szolgáltatások igénybe vétele esetén mód nyílik a főváros megismerésére bératók és telefonon hívott gépkocsivezetők segítségével. Rendeljen személygépkocsit és profi sofőrt már a Ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren - online foglalás, tartós bérlet - garanciális biztosítási lehetőség. Autós turizmus, városnézés - minden kényelmet biztosító bérautó és marketing szerviz szolgáltatás budapesten a keleti optimalizálás és téli kert építés keretében. Kapcsolt vállalkozások esetében a budapesti autóbérlés transzferáras elszámolás keretében is lehetséges megfelelő keresőoptimalizálási és linképítési feltételek mellett közvetlenül a betonvágást és télikert gyártás végzését intéző marketing-szakemberek segítségével. Ne feledje: minden arvisura könyv letöltés laptopra esetén a transzferárazási kreatív honlapoptimalizálás beépítésének fokmérője. - Transzfer csere ár és laptopszerviz szolgáltatások, télikertépítés és gyártás, terasz beépítés Budapest

Címkék

adó (14) adóbevallás (1) adóformák (1) adóhatóság (4) adózás (25) ÁFA (1) alkatrész csere (1) alkatrész vásárlás (1) Android (2) apeh (10) Apple (1) ár (10) ára (2) árpolitika (2) arvisura (1) bank (3) banküzlet (4) berendezés (1) beruházás (1) billentyűzet (1) billentyűzet ár (1) billentyűzet matrica (1) bírság (3) Brexit (1) Budapest (11) büntetés (1) bútor (1) cégek finanszírozása (1) cégstratégia (3) csoportos sms küldés (1) diszkonkamatláb (1) energiatakarékosság (1) építés (7) építőipar (1) Európai Unió (1) eu tpd (3) export (2) faktoring (1) felújítás (1) fesztivál (1) fix kamatozás (1) főkönyv (1) fólia (1) forfetírozás (2) gasztronómia (1) gdp (1) hardver (2) hétvégi ház (1) hiba (1) hirdetés (1) hogyan adózzak (1) honlapoptimalizálás (1) honlap optimalizálás (4) HP (1) iOS 10 (1) iPhone (1) irodalom (1) javítás (1) jutalék (1) kályha (1) kampány (2) kampány építés (1) kapcsolt vállalkozások (8) kávé (1) kettős könyvvitel (1) kijelző (2) kijelző típus (1) kisvállalkozások (2) kölcsön (1) konstrukció (2) könyvvitel (1) lábazat (1) laptop (4) laptop alkatrész (1) laptop billentyűzet (2) laptop szerviz (2) linképítés (2) marketing (11) marketingkampány (2) marketing akciók (1) marketing kampány (2) marketing kommunikáció (2) marketing tanácsok (1) memória (1) mobilmarketing (4) mobiltelefon (3) mobil marketing (1) műanyag (2) multik (2) napkollektor (1) NAV (2) oecd (1) okostelefon (2) opciós jutalék (2) őrlő gép (1) pánikbetegség (1) pénztárkönyv (1) piaci ár (6) PR-cikk elhelyezés (1) public relations (2) reklám (3) roaming (1) salgó polc (1) seo (1) sms-kampány (7) sms kampány (2) sms küldés (2) SMS küldés (4) sms marketing (2) stratégia (1) SWOT elemzés (1) számla (1) számvitel (2) szemes kávé (1) szerver (3) szerviz (3) SZJA (1) szolgáltatás (7) tarifa (1) tarifacsomag (1) társasági adó (1) télikert (11) télikertgyártás (4) teraszbeépítés (7) tömeges reklám (1) tömeges sms küldés (6) törvényi szabályozás (8) transzfer (2) transzferár (23) transzferar-kotelezettseg (1) transzferárak (14) transzferárazás (2) transzferár dokumentáció (18) transzferár elemzés (1) transzferár ellenőrzés (12) transzferár elszámolás (2) transzferár képzés (1) transzferár korrekció (1) transzferár nyilvántartás (18) transzferár szabályozás (7) üvegfelület (1) üvegház (2) üzenet küldés (2) vásárlás (1) vps (1) Windows (1) zöld energia (1) Címkefelhő

A BREXIT hatása Európában

2016.07.17.32 betűzte: tartalommarketing

brexit gazdasági hatása - lsptop marketingA Németek fizethetik meg az árát?

Németország gazdaságát nem teszi tönkre, azonban jelentős hatást gyakorolhat rá a Brit kilépés az Európai Unióból. Különösen érzékelhető lesz ez, a hatás az autóiparban, az energetikai szektorban, a távközlésben, az elektronikai termékek gyártóinál, a kohászatban, a kiskereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásoknál.

A június 23-i népszavazás hatásait egyelőre felmérni sem tudják a piaci szereplők, egyszerűen azért, mert arra nem készültek fel, nem igazán tartották valószínűnek a hasonló végkimenetelt. A cégek és vállalatok életében hatalmas változás állhat be, mindenképpen változni fog az európai közös vállalatok transzferár megállapítási szabályzata.

Rainer Sontowski, a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) államtitkára egy, a kamarai szövetség és az Európai Bizottság által június 24-én, Berlinben rendezett befektetői konferencián hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a brit választók népszavazáson kinyilvánított akaratát. „Jóllehet a Brexit megrázza Európát, de nem jelenti a világ végét”. Véleménye szerint „Európának most új szövetségre van szüksége: új őszinteségre, új elhivatottságra, elkötelezettségre és új egységre”. Megerősítette, hogy a Brexit után az EU-ban nem mehetnek a dolgok úgy, mint korábban. „Tovább kell dolgoznunk egy új Európán”, fogalmazott az államtitkár.

Alapvető problémaként említik a német gazdasági szakemberek a munkahelyek megszűnését a Brexit után, hiszen a német gazdaság, a feldolgozóipar rá van utalva az európai közös piacra.

Az európai gazdaságra az egyik legnagyobb csapást az jelentené, ha a BREXIT után megszűnő szerződések és megállapodások nyomán újra bevezetésre kerülne a vám, mely jelentős költségtöbbletet jelentene az exportáló és importáló cégeknek egyaránt.

Szólj hozzá!

Címkék: adó export transzferár árpolitika piaci ár tömeges sms küldés cégstratégia

Előzetes ármegállapítási kérelem

2015.12.17.06 betűzte: tartalommarketing

transzferár előzetes ármegállapítási kérelem - adózás - más: marketing kommunikáció, sms x

Az előzetes ármegállapítási kérelem (angolul: “Advance Pricing Arrangement” másnéven “APA”) 2007. január 1-jén került bevezetésre a magyar törvényi szabályozásban. Az APA intézménye a Pénzügyminisztérium felé benyújtott előzetes transzferár-képzési állásfoglalások iránti kérelmek rendszerét kívánta felváltani.

Az előzetes ármegállapítás intézménye megegyezést tesz lehetővé az adóhatóság és az adózó között, egy kapcsolt vállalkozási ügyletben a jövőben alkalmazandó szokásos piaci árról.

Az előzetes ármegállapítási eljárás lehet egyoldalú (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki), kétoldalú (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki), valamint többoldalú (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki). Előzetes ármegállapítás a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott bármely tranzakcióra kérhető. Egyoldalú eljárás esetén lehetőség van két különböző típusú kérelem beadására. A kérelem irányulhat a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszer meghatározására, vagy a módszer illetve a szokásos piaci ár együttes meghatározására.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályozást Az Adózás Rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 132/B. és 132/C. §-a szabályozza.

Előzetes ármegállapítás iránti kérelmet csak ügyvéd vagy adótanácsadó nyújthat be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgyának értékén alapul. Az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet; az előzetes ármegállapítás iránti kérelem benyújtása előtt az adózó előzetes konzultációt kérhet az eljáró hatóságtól.

Az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet az eljáró hatóság két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat; valamint az előzetes ármegállapítás három vagy öt évre kérhető, mely egyszer három évre meghosszabbítható.

Az előzetes ármegállapítás iránti kérelem díjszabását az eltérő típusú kérelmek figyelembevételével állapították meg. 2009-ben az eljárási díjakat jelentősen lecsökkentették, mivel a 2007-ben meghatározott díjszabás túl magasnak bizonyult, és nagyon csekély számú kérelem érkezett. A jelenleg érvényben lévő díjszabás a következő:

  • egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg;
  • egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg;
  • kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint;
  • többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.

A díjszabási rendszer átalakítását valamint az adminisztrációs terhek csökkentését célzó lépések hatására az előzetes ármegállapítási kérelmek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vállalatok fokozatosan kezdik felfedezni a kérelemben rejlő előnyöket, hiszen egy előzetes ármegállapítási kérelem megerősíti az alkalmazott transzferárképzési módszert; csökkenti az alkalmazott transzferárakkal kapcsolatos kockázatokat és a viták lehetőségét; csökkenti a kettős adóztatás esélyét; mérsékli az adóellenőrzésekkel kapcsolatos védekezés költségeit; valamint mérsékli a transzferár-nyilvántartás elkészítésének költségeit.

A vonatkozó szolgáltatásaink megismeréséhez kattintson a előzetes ármegállapítási kérelem című hivatkozásra.

Utolsó frissítés: 2011. szeptember 9.

Más téma:

Mobilmarketing - tömeges SMS küldés magyar és külföldi mobilhálózatra

Címkék: adó marketing kommunikáció transzferár adóhatóság transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés törvényi szabályozás

A társasági adó és az SZJA a könyvelésben

2015.11.27.06 betűzte: tartalommarketing

szja smsSorozatunkban kitérünk azokra az állomásokra, melyeket a kezdő cégeknek és vállalkozásoknak el kel érniük, mielőtt a transzferár meghatározásával vagy pedig az sms marketing kampánnyal kezdenének el foglalkozni. Az adónemeket áttekintve érintettük az ÁFA mibenlétét.

Mit kell tudni a társasági adóról?

A pénzügyi év végeztével a beszámoló mellett a vállalkozásoknak társasági adó bevallást is kell készíteniük. E bevallás gyakorlatilag a vállalkozás eredmény-kimutatásán alapul, módosítva a nyereséget vagy veszteséget az életben lévő adótörvények által meghatározott feltételekkel, és megmutatva a vállalkozás adott évi eredményét (nyereségét) terhelő adókötelezettséget – írja Sebestyén Csaba Számvitel c. könyvében.

Az adó pénzügyi rendezése általában havonta vagy negyedévente fizetett adóelőleg formájában történik. Az adóelőleg mértékének megállapításánál az előző év eredményét veszik figyelembe.

Az adóbevallás elkészítése után kialakult különbség (alul- vagy túlfizetés) rendezendő az adóhatósággal.

Mit kell tudni az SZJA-ról?

A személyi jövedelemadónak minden magánszemély alanya, ha személyes jövedelmet szerez. Két fő gyűjtőfogalmat különböztetünk meg, a nem önálló tevékenységből és az önálló tevékenységből származó jövedelem.

A vállalkozás önálló tevékenységnek minősül. Az ebből származó jövedelem meghatározása két módon történhet:

  1. A bevétellel szembe lehet álltani az összes ténylegesen felmerült és számlával igazolt költséget. (Például: a csoportos sms üzenetben továbbított mobil marketing költségei, kiadásnak számítanak.)
  2. A törvény lehetővé teszi, ha a magánszemélynek nincsenek a tevékenységgel összefüggő jelentős költségei, vagy úgy dönt, nem kíván a tételes költségelszámolás adta lehetőségekkel élni, akkor a bevételeinek 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó mobilmarketing társasági adó tömeges sms küldés SZJA sms-kampány

Hogyan adózzak?

2015.11.17.40 betűzte: tartalommarketing

Áfa, adóAhogyan már korábban írtuk, egy fiatal vállalkozásnak sok mindenre oda kell figyelnie. Nem elég egy jó ötlet, egy dinamikus csapat, hivatalos formába kell önteni a dolgokat, ha úgy tetszik foglalkozni kell a transzferár meghatározással is. Lényeges kérdés, hogy milyen reklámot, milyen marketing formákat választunk. Dönthetünk az új generációs mobilmarketing formája mellett, a tömeges sms üzenetküldés mellett, hiszen célunk a profit maximalizálása.
Előző cikkeinkben a könyvelésről esett szó, a könyvelés végső esetben az adózás pontos lebonyolítása érdekében szükséges. Nézzük meg, hogy milyen adóformákkal találkozhatunk. Mostani posztunk arról fog szólni, hogy
Mit kell tudni az ÁFÁ-ról?
Leszámítva néhány adómentes terméket illetve szolgáltatást, a legtöbbjükért fizetett ellenérték forgalmi adót tartalmaz. A termék illetve szolgáltatás értékesítője az árban lévő ÁFA mennyiséggel tartozik az államnak, a vásárló – amennyiben nem végső felhasználó – visszaigényelheti a fizetett árban, mint költségben benne foglalt ÁFÁ-t.
A legtöbb vállalkozás egyszerre értékesítője és felhasználója a forgalmi adót tartalmazó termékeknek és szolgáltatásoknak.
Ahhoz, hogy az adóhatósággal megfelelő és kielégítő módon el tudjon számolni, a vállalkozónak részletes és pontos ÁFA nyilvántartásra van szüksége a könyvvitelben.
Az ÁFÁ-val a vállalkozóknak havonta kell elszámolnia, oly módon, hogy a tárgyhót követő hó 20-áig bevallást készítenek, szembeállítva a keletkezett ÁFA kötelezettségeiket az ÁFA visszaigénylési lehetőségekkel és a kettő közti különbséget visszaigénylik vagy befizetik az államkasszába (nettó elszámolás). Másképpen hozzáadott értékadónak is nevezhetnénk, mivel csak azután keletkezik befizetési kötelezettségünk.
Következik még: Társasági adó, SzJA.

Szólj hozzá!

Címkék: adó adóbevallás mobilmarketing ÁFA tömeges sms küldés adóformák hogyan adózzak

Számviteli kisokos (folytatás)

2015.11.12.53 betűzte: tartalommarketing

Megismerkedünk az egyszeres könyvviteli módszerrel.konyvvitel szamvitel sms.jpg

Ez egy nagyon leegyszerűsített módszer, a kis gazdasági egységek tevékenységének rögzítésére – írja Sebestyén Csaba Számvitel c. füzetében. Más elnevezéssel pénzforgalmi szemléletű könyvelésnek is nevezik, mivel csak a vállalkozások kiadásait és bevételeit rögzítik, így lényegi eltérést mutat a mobiltelefonos tömeges smst alkalmazó marketinggel.

Az egyszeres könyvvitel gyakorlati megvalósítására két alapvető eszköz létezik, amelyek közül a vállalkozás tevékenysége összetettségének fokától függően választhat:

  • pénztárkönyv
  • naplófőkönyv

A kettő között a különbség az, hogy a naplófőkönyv részletesebben tárgyalja a bevételeket és a kiadások főbb fajtáit.

Mindkettő előre nyomtatott formában megvásárolható és az adóhatósággal hitelesítendő.

Bármelyiket használja is a vállalkozás a kettő közül, a készpénzben illetve a bankszámláján bekövetkező változásokat, vagyis a pénzmozgással járó eseményeket az időrendiségre ügyelve naplószerűen vezeti fel a könyvekben.

Minden a pénztár- ill. a naplófőkönyv világos és átlátható vezetéséhez, mind a vagyonban és jövedelemben bekövetkező változások nyomon követéséhez az egyszeres könyvvitelben is szükség van analitikus nyilvántartásokra.

Ezek lehetnek például a következők:

  • vevőnyilvántartás
  • készpénznyilvántartás
  • szállító-nyilvántartás
  • készletnyilvántartás
  • tárgyi eszközök nyilvántartása

Az adott számviteli időszak végén az egyszeres könyvvitel esetén is szükség van a mérleg és az eredmény kimutatás elkészítésére, amely lényegesen egyszerűbb és összevontabb, mint a kettős könyvvitelnél.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó számvitel mobilmarketing főkönyv könyvvitel tömeges sms küldés pénztárkönyv

Változások várhatók. Pontosabban szigorítások...

2014.03.23.44 betűzte: tartalommarketing

Az Orientpress.hu szerint tovább szigorodhat a transzferárak szabályozása, s ez súlyosan érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyen nem készülnek fel időben a változásokra. Ezért érdemes kiemelt figyelemmel kísérni, mi és hogyan tevődik át a gyakorlatba az OECD ajánlástervezetéből.

Szigorított transzferárazás?

Szakértői vélemények szerint akár radikális változást is hozhat a cégek transzferárazási gyakorlatában az OECD új nemzetközi ajánlástervezete. A szabályozás még a jelenlegi magyar gyakorlatnál is szigorúbb feltételeket szabhat a cégek számára.

Ugyanis a nemrégiben szakmai vitára bocsátott projektum szövegéből minden kétséget kizáróan kiderül, hogy jelentős és akár radikális mértéket öltő változásokra is fel kell készülniük a transzferárazás terén a kis- és nagyvállalkozásoknak, mivel már akár 2015 januárjától jelentősen kibővülhet a kötelezően közlendő információk köre a transzferárak területén, amely lehetőséget teremt az adóhatóságok számára a hatékonyabb ellenőrzésre. A multinacionális vállalatok pedig arra kényszerülnek majd, hogy a korábbinál lényegesen szorosabban koordinálják az elszámolóárakkal kapcsolatos döntéseiket. Ez egy szakértő foglalta össze ilyen sommásan, de a lényegre minden bizonnyal rátapintott, ami így foglalható össze: az OECD-tagországokban működő vállalatok egységes tartalommal, a vállalatcsoport más országokban működő részeire vonatkozó információkat adnak át kötelező jelleggel az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatásban megjelenhet például a tényleges üzletvezetés helyére, a fő üzleti tevékenység tartalmára, az országonként ténylegesen megfizetett társasági adóra és a vállalatközi tranzakciók volumenére vonatkozó nyilatkozat is. Így ezentúl ezek az információk a vállalatcsoport összes tagvállalatára vonatkozóan, valamennyi érintett adóhatóság számára elérhetőek lesznek.

Három fontos lépéssel készülhetnek fel a vállalkozók és vállalkozésok

  1. a jelenlegi helyzetben egyrészt érdemes áttekinteniük belső transzferár-gyakorlatukat és az ehhez kapcsolódó belső előírásaik végrehajtását
  2. fontos, hogy tételesen felülvizsgálják azon jogi entitásaik transzferár-stratégiáját és dokumentációit, amelyekre az adóhatóságok várhatóan nagyobb figyelmet szentelnek majd az új adatszolgáltatás fényében.
  3. már most felkészíthetik szervezetüket és elszámolási-ügyviteli-adózási gyakorlatukat esetleges átalakításra.

 

Szólj hozzá!

Címkék: adó oecd törvényi szabályozás ranszferárazás

Durva mulasztási transzferár-birságok

2013.01.13.07 betűzte: tartalommarketing

Akik óvatlanok voltak az adózás terén, most foghatják a feküket. Hiába tudták, hogy kik is kötelezettek a transzferár nyilvántartás (dokumentáció) elkészítésére... Hol a hiba? Mire nem számítottak az adózók? Hát arra, hogy a hatályban lévő törvény a transzferár-dokumentáció készítése mellett még egy nyilvántartás elkészítésének a kötelezettségét kirója az érintettekre, éspedig: a külföldi cégekkel üzletelő vállalkozásoknak, bizony, még egy  külön nyilvántartásban is bizonyítaniuk kell azt, hogy az általuk az adóalap terhére elszámolt kifizetett költség az ő vállalkozást közvetlenül szolgálta. A társasági adóról szóló törvény tartalmazza, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek az olyan ráfordítás, amely külföldi cégnek juttatott ellenérték következtében merül fel, hacsak a cégünk nem bizonyítja megfelelően, hogy az elszámolt ráfordítás mégis a vállalkozás tevékenységét szolgálta.

Ebben tehát nincsen semmi új. Ami azonban elkerülheti sokak figyelmét, hogy a rendelkezés 2012-től hatályos kiegészítése világosan kimondja: az adózó főszabály szerint minden egyes szerződéshez köteles köteles megfelelő dokumentációt elkészíteni. Ebben kell bizonyítania, hogy az elszámolt ráfordítás ténylegesen a vállalkozói tevékenység érdekét szolgálta.

Erre sokan nem figyeltek eléggé, holott, mint olvastuk a Portfólión, a dokumentációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása - a transzferár-nyilvántartások készítésének elmulasztásához hasonlóan - első esetben hiányzó nyilvántartásonként 2 millió Ft-tal, ismételt jogsértés esetén akár ennek négyszeresével is szankcionálható.

Pedig nincs igazán nagy ügyről szó. Szakemberek véleménye szerint a nem-magyarországi társaságokkal folytatott ügyleteket érintő dokumentáció jóval könnyebben elkészíthető, mint maga a transzferár nyilvántartás. Érdemes tehát vagy időben elkészíteni - vagy szakemberhez fordulni.

Szólj hozzá!

Címkék: büntetés adó transzferár dokumentáció törvényi szabályozás

Figyeljünk a transzferár-korrekciókra

2011.12.13.54 betűzte: tartalommarketing

2012-ben az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, januártól a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni.

Ezúttal csupán arra az esetre hívjuk fel a figyelmet, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat. Miről is van szó?

Arról, hogy célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni afelől, vajon a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.

A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás - ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció. Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

2 komment

Címkék: apeh adózás adó bírság transzferár ellenőrzés transzferár korrekció

Transzferár ellenőrzés: kisvállalatoknál is

2011.10.24.41 betűzte: tartalommarketing

Reszkessetek, kisvállalkozók?

Mint ismeretes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójából következően ebben az évben nem csupán a transzferár-nyilvántartások készítésére kötelezett közép- és nagyvállalatok, hanem a korábbi ellenőrzésekből kimaradó kisvállalkozói kör is számíthat transzferár-ellenőrzésre, ugyanis a NAV bejelentette, hogy a multinacionális vállalatok vizsgálata mellett az idei évtől nagyobb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások csoporton belüli ügyleteinek a vizsgálatára.

Bár a társasági adótörvény 2003 óta kimondja, hogy a kisvállalkozói kör nem köteles külön nyilvántartásban rögzíteni a kapcsolt vállalkozással kötött szerződése szokásos piaci árát, azaz nem köteles a köznyelvben transzferár-nyilvántartásnak nevezett dokumentáció elkészítésére. ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak nem is kell figyelniük, hogy kapcsolt vállalkozásukkal megkötött szerződésükben a piaci árat alkalmazták-e.

Ugyanis: amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyletükben nem a piaci árat alkalmazzák, és ebből fakadóan adózás előtti eredményük eltér attól az eredménytől, amit a szokásos piaci árak alkalmazása mellett értek volna el, abban az esetben jövedelemadóik alapját az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével korrigálniuk kell.

Szankciók, kockázatok

A kisvállalkozások esetében, mivel transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségük nincs, a dokumentáció hiányához kapcsolódó 2 millió forintos mulasztási bírság ugyan nem jöhet szóba, de ugyanakkor kockázatot jelent az OECD transzferáras irányelveiben elsődleges módosításnak nevezett korrekció: ennek keretében az adóhatóság a piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott ellenérték különbségével megemeli az adóalapot, és adóhiány állapít meg, amelyet az adózó a hozzá kapcsolódó – akár annak 75 százalékát is elérő – adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt köteles befizetni.

Mi a teendő?

Célszerű, ha az eddig önmagukat biztonságban érző kisvállalkozások felülvizsgálják cégcsoporton belüli ügyleteik árazását, és amennyiben az nem felel meg a szokásos piaci árnak, önellenőrzés keretében módosítják az elmúlt évek adóbevallásait.

Azoknak a társaságoknak, akik besorolásuk miatt eddig nem voltak kötelezettek a piaci ár meghatározásának dokumentálására, ugyanakkor kapcsolt vállalkozásaikkal jelentős volumenű ügyleteket bonyolítanak, javasolt tanácsadók segítségét kérni annak megítélésében, hogy tevékenységük mennyiben hordoz adókockázatot, és amennyiben a kockázati szintet túl magasnak ítélik, szükséges lehet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló dokumentáció elkészítése.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing adózás adó transzferár transzferár dokumentáció piaci ár transzferár nyilvántartás transzferár ellenőrzés kapcsolt vállalkozások

Transzferár: szabályok és szabályozás

2011.09.22.11 betűzte: tartalommarketing

Kétségtelen, hogy a transzferár-szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint éppen Magyarországon, ahol a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt - mutatja a gyakorlat -  nálunk a kapcsolt vállalkozások tagjai közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.

Sajátos magyar szabályozás kapcsolt vállalkozásoknál

Forrás: HVG

Sok adóhatósági ellenőrzést láttunk már ebben a témában, és a tapasztalat az, hogy a transzferárazáshoz igazán értő adóellenőrök nagyon kevesen vannak. A szabályozás szerint csoportügyletekre olyan tanulmányt („nyilvántartást”) kell készíteni, amely alátámasztja, hogy az  adott csoportügyletben alkalmazott ár vagy árrés megfelel a független felek között szokásosan alkalmazott vagy felszámított árnak/árrésnek. A tanulmány szerkezetére és egyes tartalmi elemeire a 22/2009. (X.16.) PM rendelet tartalmaz előírásokat. Az adóhatósági vizsgálatok többségében az adóellenőrök még ma is azt vizsgálják, hogy a rendeletben előírt szerkezet és tartalom megvan-e. A tanulmányok érdemi vizsgálata általában elmarad, részben amiatt, hogy az adóellenőröknek nincs módjuk arra, hogy a transzferár tanulmányban bemutatott adatbázis lekérdezéseket ellenőrizzék, részben pedig azért, mert nagyon kevés olyan adóellenőr van, akinek az általánosságokon túlmenő speciális ismeretei lennének erről a témáról.

Ennek ellenére természetesen voltak olyan vizsgálatok, bár ezek száma még kevés, melyek során az adóhatóság vizsgálta azt, hogy a tanulmányban szereplő információk vajon helytállóak-e és a következtetés, mely szerint a társaság az adott ügyletben a szokásos piaci ár elvnek megfelelően számlázott, vajon elfogadható-e. Ezen vizsgálatok két csoportra bonthatók: az egyik esetében az adóhatóság által felállított transzferár csoport támogatása jelenik meg. Ezen csoport rendelkezésére áll az Amadeus adatbázis, melyet a transzferárral intenzíven foglalkozó tanácsadók is használnak. Az adatbázis segítségével a transzferár specialista adóellenőrök ellenőrzik a tanulmányokban hivatkozott adatbázis lekereséseket, és vizsgálják a lekeresések alapján a tanulmányban bemutatott következtetések helyességét. A vizsgálatok nagyobbik részében azonban az adóellenőröknek ilyen támogatásuk nincs. Ezen adóellenőrzéseknél a tanulmányok tartalmi kérdéseit firtató megállapítások közös jellemzője, hogy az adóellenőr nem tartja feladatának azt, hogy az állításait bármilyen módon érveléssel alátámassza.

Az egyik ilyen esetünkben az adóhatóság azt kifogásolta, hogy a magyar leányvállalat veszteséges, és bármit mutasson is a transzferár elemzés során kapott árrés tartomány, azaz hiába mutatja a lekeresés, hogy a független versenytársak többsége is veszteséges volt az adott időszakban (ne felejtsük el, hogy világgazdasági válság van, ahol teljes ágazatok váltak veszteségessé évekre), ezt nem fogadja el, mert egy leányvállalat nem lehet veszteséges, hiszen az anyacégtől függ, tehát a veszteség nyilván a nem megfelelő árazás miatt következik be. Az adóhatósági érvelés következő jellemző eleme, hogy erre a helyzetre a becslési eljárás alkalmazhatóságát állapítja meg, és minden bizonyítás, vagy piaci információkra történő hivatkozás mellőzésével ex cathedra kijelenti, hogy 10% árrést alkalmaz. Erre megállapítja az adóhiányt és a jogkövetkezményeket (bírság, késedelmi pótlék).

A szabályozás alapja az OECD Transzferár Irányelvek. Ennek alapvető megközelítése az, hogy ha az adóalany rendelkezik megfelelő transzferár tanulmánnyal, akkor a bizonyítás terhe megfordul: nem az adóalanynak kell bizonyítania azt, hogy jó a tanulmány és elfogadhatóak a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árak, hanem az adóhatóságnak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Ez a bizonyítás marad el az ilyen megállapításoknál, sőt, az adóhatóság sok esetben nem is érti, hogy miért is lenne az ő feladata a saját álláspontjának bizonyítása. Úgy érzik, hogy azzal, hogy a vizsgálatra a becslési eljárást alkalmazzák, egyben mentesülnek a bizonyítási teher alól. Ilyen változatot azonban az OECD Transzferár Irányelvekben nem találunk, ilyen mentesülése nincs az adóhatóságnak, és rá is érvényes, hogy álláspontját piaci adatokra épülő elemzéssel kell alátámasztania.

Mindezzel együtt arra lehet számítani, hogy ha lassan is, de nő azon adóhatósági transzferár vizsgálatok száma, ahol érdemi vizsgálat is történik, és valóban vizsgálják a tanulmányok tartalmát, állításait, az állításokat alátámasztó bizonyítékok (adatok) korrektségét. Úgyhogy megmarad, sőt még inkább igaz az az állítás, hogy a transzferár kiemelt adókockázatú kérdés.

Szmicsek Sándor
adó- és jogi szolgáltatások partnere
nemzetközi adószakértő
EU transzferár szakértő
Mazars Kft.

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

A transzferár-dokumentáció határideje: május 31-e! - TEENDŐK

2011.05.28.39 betűzte: tartalommarketing

Egy közismert adóügyi bonmot szerint: "Adózni jó. Jól adózni még jobb. Adóbevallást készíteni: maga az üzleti orgazmus." Sokan azonban nem így gondolják és megfeledkeznek arról, hogy a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje az idén május 31.

Az adózóna.hu nyomán a következő tanácsokat adjuk olvasóinknak.

A magyar vállalkozások számára az éves társasági adóbevallás teljesítésének kötelezettsége az egyik legfontosabb határidő az évben. A bevalláson túl azonban május 31-e a végső határideje három másik céges kötelezettségnek.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére. Ezt azért kell kiemelni, mert sok vállalkozás hajlamos megfeledkezni arról, hogy a május 31-i határidő nemcsak a társasági adóbevallás, hanem a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének legkésőbbi határideje is egyben a normál üzleti éves adózók esetében.

 A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje főszabályként a társasági adóbevallás benyújtásának napja, de legkésőbb május 31. Ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után, de az elkészített dokumentáció minőségére is célszerű odafigyelni, ugyanis az adóhatóság a formai kritériumok mellett immár igen gyakran tartalmi szempontokat is vizsgál az ellenőrzések során.

Nem a transzferár-dokumentáció elkészítése az egyetlen fontos feladat, számos kérdésben döntési és nyilatkozattételi határidő is egyben május 31-e a cégek számára, amelynek elmulasztása komoly konzekvenciákkal járhat. Enyhébb esetben a vállalkozás eleshet egy olyan kedvezménytől, amelyre igényét nem jelentette be időben, vagy ezt az igényét nem támasztotta alá a megfelelő igazolásokkal, súlyosabb esetben viszont az elmulasztott határidők közvetlen szankciókat (büntetést) is vonnak maguk után. Fontos, hogy a cégek időben és megfontoltan döntsenek e kérdésekben, hiszen döntésük megváltoztatására a határidőn túl már nem lesz lehetőségük, önellenőrzéssel utólag nem helyesbíthető.

A május 31-i határidőhöz kapcsolódó legfontosabb teendők

 (Auditált) számviteli beszámoló:

  • Beszámoló letétbe helyezése és közzététele elektronikus úton
  • Határidő május 30. (anyavállalat összevont, konszolidált beszámolóját június 29-ig)

1029-es bevallás:

  • Társasági adó
  • Hitelintézeti járadék (állami kamattámogatással érintett kamat és kamatjellegű bevétel után)
  • Energiaellátók jövedelemadója
  • Szakképzési hozzájárulás különbözetének rendezése
  • A levont 30 százalékos forrásadó
  • Art. 91/A § szerinti nyilatkozat jövedelemminimum nem alkalmazásáról
  • Adóelőleget is ezen a nyomtatványon kell vallani
  • Nyilatkozat kedvezményezett átalakulásról, kedvezményezett eszközátruházásról (bevalláson X-elni kell)
  • A vállalkozásnak nyilatkoznia kell, ha a transzferár kötelezettség teljesítésére közös nyilvántartást alkalmaz (Masterfile + országspecifikus nyilvántartás – először 2010-ben alkalmazható)
  • Esetlegesen befizetendő adót május 31-ig kell rendezni
  • Ha visszajár adó, azt automatikusan nem utalják ki, ehhez kiutalási kérelmet kell benyújtani

A bevallás benyújtásáig kell dönteni, önellenőrzéssel a döntés utólag nem helyesbíthető:

  • Adókedvezményeknél, kivéve, ha K+F bérköltség feltárása utólag történik
  • Nem realizált árfolyam-különbözetnél, mint adóalap módosító tételné
  • K+F kedvezmény esetén egy összegű vagy értékcsökkenés arányos adóalap csökkentés
  • Gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazása (akkor is áttérhet a gyorsítottra, ha korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)
  • Tíz százalékos adókulcs alkalmazása a 2010. első félévére vonatkozóan (ha a feltételeknek megfelel)
  • Fejlesztési tartalékképzés csak akkor lehetséges, ha a 2010-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget a vállalkozás

 Dokumentumok, igazolások, melyekkel a bevallás benyújtásakor rendelkezni kell, de nem kell benyújtani a bevallással együtt:

  • Alapítványi igazolások adományról
    • Filmiroda, előadó-művészeti államigazgatási szerv igazolása filmtámogatásról, az előadó-művészeti szervezet támogatásáról
    • Illetőségigazolás az adóbevallás benyújtásáig a 30 százalékos forrásadó alóli mentesüléshez
    • Transzferár dokumentáció (elkészítésének határideje: a Tao bevallás benyújtás napja)

Iparűzési adó bevallás:

  • Az önkormányzatokhoz kell továbbra is benyújtani, papír alapon
    • Az adóelőleget a Tao-hoz hasonlóan önadózással kell bevallani
    • Az adóalap csökkenthető a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével
    • Foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap kedvezményének alkalmazásáról (1 millió Ft/létszám növekmény) dönteni kell
    • Ha korábban igénybe vette a kedvezményt, de a létszám 5%-ot meghaladóan csökkent, most adóalapot kell növelnie
    • EVA alany dönthet úgy is, hogy az EVA alap 50%-a után fizeti a helyi iparűzési adót

Innovációs járulék bevallás:

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferárak transzferár ellenőrzés eu tpd

Transzferár-dokumentációs kötelezettség

2011.05.12.45 betűzte: tartalommarketing

A transzferár nyilvántartás elkészítésére vonatkozó - legtöbb esetben - május 31-i határidő közeledtével egyre több ránc jelenik meg a multinacionális vállalatcsoportok pénzügyi vezetőinek homlokán: miként kezeljék a 2010-es év törvényi változásait, mekkora kockázatot jelent a társaság életében egy - jó eséllyel bekövetkező - transzferár ellenőrzés?

A kockázat minimalizálásának mikéntjeire adott válaszok rendkívül széles skálán mozognak, ezek közül a 3 legjellemzőbb alternatíva előnyei és hátrányai az alábbiak: A házilag készített és egy ellenőrzésen már átment transzferár nyilvántartás jó kiindulópontot jelenthet, lényegesen egyszerűbb csak az adatokat frissíteni, de ennek két okból is jelentős kockázata van!

Egyrészt a friss – 2010. január 1-től hatályos - jogszabály-változásoknak nem biztos, hogy megfelel a korábbi dokumentáció, másrészt az ellenőrzési tendenciák is változtak az elmúlt 1-2 évben, ráadásul egyre képzettebb revizorok mennek ki a cégekhez.

Ennek megfelelően sokkal mélyrehatóbbak a vizsgálatok formai és tartalmi szempontból is, tehát amit elfogadtak korábban, azt a következő évben semmilyen garancia nincs rá, hogy megfelelőnek találják, amint erre több példát is láttunk a közelmúltban - olvasható a Transferpricing Kft. elemzésében.

Az anyavállalat által adott központi transzferár dokumentáció szintén jelentős könnyebbséget jelenthet az itthoni kapcsolt vállalkozásoknak, de önmagában nem elégséges, mégis sok helyen a leánycégnek csak ez áll rendelkezésére és kevesen tudják, hogy ebben az esetben el kell készíteni a specifikus nyilvántartást is!

A legtöbb társaság szerint még mindig külső szakértő által készített transzferár nyilvántartás a legmegnyugtatóbb a kockázat minimalizálása szempontjából, de kétségkívül ez a legköltségesebb megoldás is. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata nem egységes, az egyes ellenőrzési osztályok gyakran korábbi megállapításaikat „precedensként” alapul véve állnak hozzá egy-egy újabb társaság kapcsolt tranzakcióinak elemzéséhez.

Fokozottan fókuszban van a veszteséges ügyletek, a külföldről kapott menedzsment és központi szolgáltatások, a kölcsönügyletek és cash-pool rendszerek vizsgálata. Várhatóan nem lesz zökkenőmentes azoknak a társaságoknak az élete sem, akik úgy döntöttek, hogy a 2010-es transzferár nyilvántartásukat már az ún. EU-TPD formában kívánják elkészíteni, hiszen a revizorok többsége csak elvétve találkozott ilyen – többnyire az anyavállalat által készített – transzferár dokumentációval.

Ráadásul sok társaság eddig sem szerződésenkénti, hanem összevont, egy központi funkcionális elemzéssel, piacelemzéssel, társaságbemutatással rendelkező dokumentációt készített, vagyis részben már az EU-TPD formai felépítése szerint dolgoztak.

Fontos látni azt is, hogy – bár a 2010-es jogszabály változások részben egyszerűsítették a nyilvántartások elkészítésének módját – a magyar szabályozás még mindig az egyik legszigorúbbnak számít Európában, ráadásul az Adóhatóság a PM rendelet előírásait „felpuhító” alapelveket hajlamos figyelmen kívül hagyni egy-egy vizsgálat során.

Sok esetben ez a helyzet cégcsoporton belüli konfliktus forrása is lehet: a magyar társaságok transzferár felelőse tisztában van a fennálló kockázatokkal, azonban a külföldi cégvezetés – a fenti helyzet ismeretének hiányában – jóhiszeműen bízik a központi transzferár rendszer helyességében, elegendő voltában és feleslegesnek tartja további erőforrások összpontosítását a helyzet kezeléséhez. Meglepően sok olyan cég van még jelen pillanatban is a piacon, akik nem készítenek semmilyen transzferár dokumentációt, mivel a társaságok – a szükséges mutatószámok hiánya miatt – tévesen úgy gondolják, hogy méretüket tekintve nem érik el a középvállalkozási kategóriát.

A Kkv. tv. azonban világosan fogalmaz: a besorolásnál – konszolidált beszámoló hiányában – minden kapcsolt vállalkozás adatait össze kell adni és ezzel a számítással már a legtöbb esetben nyilvánvalóvá válik a transzferár dokumentációs kötelezettség ténye.

forrásmegjelölési lehetőség: Céges Weblap elhelyezése - google keresőmarketing

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó multik transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak transzferár ellenőrzés

Transzferárak, APEH, multik

2011.05.11.36 betűzte: tartalommarketing

Az APEH rászállhat a multikra

Évek óta az a tapasztalat külföldön és Magyarországon egyaránt, hogy a vállalatok a transzferárazást tekintik a legkomolyabb adózási problémának, s a kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott az APEH ellenőrzési gyakorlata és a recesszió hatásainak következményeként – hangzott el a BDO Magyarország „Transzferárak 2010” című konferenciáján.

„A transzferárazással összefüggő dokumentációs kötelezettség ellenőrzése során a vizsgálatok 75 százaléka tárt fel valamilyen mulasztást 2009-ben, s a kirótt bírságok összege néhány esetben megközelítette a húszmillió forintot” – mondta el a konferencián Boros Richárd, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának főosztályvezetője.

A transzferár – az OECD irányelvei szerint – a multinacionális vállalatok belső elszámolóára, az az ár, amelyen egy vállalkozás árukat vagy immateriális javakat ad át, illetve szolgáltatásokat nyújt kapcsolt – a vállalatcsoporton belüli – vállalkozásoknak. A jellemző ügyletek a BDO tapasztalatai szerint többek között az eladási vagy gyártási célú termékbeszerzésekhez, a gyártáshoz, a holding szolgáltatások igénybevételéhez, a kölcsönökhöz, illetve az üzletág-értékesítéshez kapcsolódnak. 

„A szokásos piaci ár nyilvántartásokat az adóhatóság árgus szemmel figyeli, s a formai elemek meglétének vizsgálata mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tartalmi ellenőrzések is. Tapasztalataink szerint az utóbbiak aránya már jelenleg is az összes vizsgálat 30 százalékát teszik ki” – mondta el Sóki Zsolt, a BDO partnere. 
     
„Évről-évre növekszik a transzferár ellenőrzések száma, s az APEH idén is kiemelt célnak tekinti e terület mélyreható vizsgálatát. A következő időszakban nőhet a nemzetközi vonatkozású esetek száma is. A gazdasági válság nyilvánvalóan hatással lehet az árak, így a transzferárak alakulására is, ezért fontos, hogy amennyiben ezekben változás következik be, azt részletesen érdemes megindokolni a nyilvántartásban” – hívta fel a figyelmet Boros Richárd, hvg
 - Budapest

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó multik transzferár transzferárak Budapest

EU Transzferár Dokumentáció Budapest

2011.05.11.01 betűzte: tartalommarketing

Vállalkozások, szolgáltatások Budapesten

Ez a weboldal reklámfelület! - Ön is hirdethet itt a budapestiszolgáltatások, idegenvezetés, városnézés, turizmus, utazás, közlekedés, autó, informatika, számítógép, szerver hosting, kereskedelem, webáruház, rendelő, egészségmegőrzés, orvosi rendelő, ügyvédi iroda, szórakozás, látványosság, szerencsejáték, kaszinó, póker, játék, időtöltés, hotel, szállás, szálloda, étterem, vendéglő, pub, sör, bor témájában - ha megosztásra váró közlendője van. - Ajánlom továbbá könyves, pókeres, kaszinós stb. reklámoldalaimat. >> Lásd

A magyar szabályozás a jogharmonizáció keretében 2010. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a kapcsolt vállalkozások az önálló nyilvántartás helyett közös nyilvántartást készítsenek. 

Amennyiben a cégcsoport, az adózó a közös nyilvántartás mellett dönt, akkor az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex szabályait kell követniük.

A közös nyilvántartás elkészítésének jelentősége, hogy a fődokumentum egy központilag elkészíthető összeállítás, amely általánosan alkalmazható a cégcsoport minden tagjánál. A cégcsoport magyar illetőségű tagjainak a nyilvántartást csak a specifikus nyilvántartással kell kiegészíteniük. Vagyis a nyilvántartás készítésével kapcsolatos kötelezettséget meg lehet osztani a csoporton belül. 

A vállalkozásoknak azon választásukról, hogy közös nyilvántartást készítenek-e a társasági adóbevallásban nyilatkozniuk kell.

Kik készíthetnek közös nyilvántartást?

Közös nyilvántartást készíthetnek azok az adóalanyok, akiknek az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező kapcsolt vállalkozásuk van, illetve azok is, akinek csak Magyarországon van kapcsolt vállalkozásuk.

Milyen részei vannak a közös nyilvántartásnak?

A közös nyilvántartás két részből áll:

  •  a fődokumentációból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó, a vállalatcsoport egészére jellemző közös információkat tartalmazza;
  •  a specifikus nyilvántartásból, amely a fődokumentumot egészíti ki, és bemutatja az adózó, valamint kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t.

 

1. A Fődokumentum legfontosabb elemei a következők:

  • üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia leírása, beleértve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat
  • vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása
  • ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése és az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása
  • elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok leírása valamint az előző adóévhez képest bekövetkezett változások
  • immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információk
  • vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika és rendszer leírása
  • költség-hozzájárulási megállapodások
  • bírósági, hatósági eljárások a szokásos piaci ár megállapításához kapcsolódóan
  • elkészítés és módosítás időpontja

 

2.         Specifikus nyilvántartásnak legalább a következők elemeket kell tartalmaznia:

  • ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás főbb adatai
  • adózó üzleti vállalkozásainak és üzleti stratégiájának leírása a bekövetkezett változásokkal egyetemben szerződés tárgya, ügylet bemutatása valamint értéke, megkötés és módosítás időpontja és időbeli hatálya
  • összehasonlító elemzés
  • összehasonlítható adatok bemutatása
  • vállalatcsoport transzferár-képzési politikája alkalmazásának leírása
  • elkészítés és módosítás időpontja 

A jogalkotó a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hirdetési lehetőséget budapesti szolgáltatónak arra, hogy a specifikus nyilvántartás bármely elemét az adózó átemelje a fődokumentációba, ez azonban a tartalmi követelményeken nem változtat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adózás adó transzferár transzferár dokumentáció transzferár nyilvántartás transzferárak eu tpd